A panelbeszélgetés azt járta körbe, hogyan lehetne a jövő nemzedékei számára megőrizni azt a rengeteg természeti kincset és a belőlük fakadó lehetőségeket, melyeket a Kárpátok régiója, mint élőhely rejt magában.
Kepli Lajos a panelbeszélgetés során igyekezett felhívni a figyelmet arra, hogy Magyarország mennyire ki van téve annak, ami az országunkat körülölelő hegyvidéki régióban történik, hiszen folyóink 90 százaléka a jelenlegi országhatáron túlról ered.
Példaként említette, hogy amikor kiterjedt erdőirtások zajlanak a Kárpátok különböző pontjain, akkor ez hazánkra nézve mindig fokozott árvízveszéllyel jár, de hasonló kockázatokat rejtenek magukban például a környezetvédelmi szempontokból nem megfelelő bányászati technológiák is, melyek a Tisza cianidos szennyeződéséért is felelősek voltak.
Mint fogalmazott: vízügyi szempontból a Kárpátok természetes egységét is mesterségesen szétszabdalták, hisz míg 100 évvel ezelőtt ez egy magyar belügy volt, Trianon óta hét ország közötti együttműködés kell, hogy a problémákat meg lehessen oldani. Hozzátette, hogy szerencsére a 2003-ban aláírt Kárpátok egyezmény többek között a természeti régió megőrzését is célul tűzte ki.
Kepli Lajos az Alfahírnek elmondta, hogy hatalmas jelentősége van, hogy egy krynicaihoz hasonló konferencián - idén már ötödik alkalommal - egyáltalán szóba kerülhetnek a környezetvédelmi szempontok, illetve az, hogy nem lehet vég nélkül kiaknázni az erőforrásokat.
"Korlátokat kell szabni, mivel nem lehet a gazdasági növekedés az egyetlen szempont"
- nyilatkozta a Jobbik környezetvédelmi szakpolitikusa.
Hozzátette: nagy örömmel tapasztalta a lengyel fórumon, hogy már létező dolog a kelet-közép-európai identitás, ami tapasztalata szerint kellő öntudattal és büszkeséggel tölthet el bárkit, aki ennek a régiónak a tagja. Úgy látja, hogy a térség államai nem csak kulturális értékek, a keresztény hagyományok, hanem az eredeti természeti környezet őrzésében is kiemelt szerepet játszanak, és az élen járnak Európában.
Kepli kifejtette: a Kárpát-medence Kelet-Közép-Európa tüdeje, ezért nagyon fontos, hogy az itteni erdőket, állat- és növényvilágot is megóvjuk, és élhető formában őrizzük meg a jövő generációi számára.
Külön kiemelte, hogy míg az ENSZ-nek vannak a hegyvidéki térségekre vonatkozó irányelvei, az Európai Unióban nincs ilyen közös stratégia, és bár a konferencián nem teljesen komolyan, de azért fölvetődött az ötlet, hogy mi lenne, ha az unió is alkotna egy hasonló szabályozást. Szerinte szükség lenne egy ilyen érdemi felvetésre, mivel a régióban - és EU-szerte - elég nagy számú és hasonló sorsú ilyen terület található, melyeket közös politikával lehetne segíteni.
Egy ilyen célzott támogatási és regulációs rendszer szerinte legalább részben megoldhatná az ilyen vidékek elnéptelenedésének és gazdasági lecsúszásának problémáját.
Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hogy ezekben a régiókban más sajátosságok mentén zajlik az üzleti élet, aminek sajátosságait - például, hogy a domborzat miatt sokkal nehezebb egy-egy település megközelítése -
általában nem veszik figyelembe a hátrányos vidékekre koncentráló felzárkóztatási stratégiák.
Kepli ugyanakkor csalódottan tette hozzá, hogy a magyar kormány korántsem tartja olyan pozitív mederben a fenntartható fejlődés menetét, mint ahogy az a lengyelországi fórumon kívánalomként megfogalmazódott. Elmondta:
2010 óta megszűnt a környezetvédelmi hatóság, nincsenek önálló intézmények, amik hasonló feladatokat látnának el és az ombudsmani hivatal befolyása is gyengül ilyen szempontból.
Azt is elszomorítónak nevezte, hogy a környezetvédelemért felelős kormánytagoknak eddig nem volt túl nagy beleszólása a szakpolitikába, már amennyiben egyáltalán értettek a területhez, és nem államtitkári-helyettes államtitkári szintig kellett lemenni, hogy az ember találjon olyan politikust, aki ért is a szakmához. Mint fogalmazott:
a kormányzati holdudvarhoz tartozó szereplők gazdasági érdekei ezeket a szempontokat is felülírják.
Kepli Lajos szerint ahhoz, hogy ez megváltozzon, szemlélet- és kormányváltásra lenne szükség.
Exkluzív: Gyöngyösi a krynicai Gazdasági Fórumon elárulta, hogy szavaz a Jobbik a Sargentini-jelentésről
Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnökhelyettese szeptember 6-án vett részt a lengyelországi Krynica városában megtartott Gazdasági Fórumon, ahol a kelet-közép-európai régió üzleti és politikai képviselői mellett Nyugat-Európából és a világ számos tájáról is érkeztek résztvevők.