Április 6-án tartották a magyarországi XXI. századi pártok külföldi vitasorozatuk első állomását Londonban (a következő kettőre Münchenben és Bécsben kerül majd sor). Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője, Cseh Katalin, a Momentum, illetve Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-listavezetője a május 26-ai voksolás tétjéről, politikai közösségük európai parlamenti programjáról és a kivándorolt magyarok helyzetéről cserélt eszmét.
A pártok EP-programjának és céljainak bemutatását Cseh Katalin kezdte, aki arról beszélt, hogy a Momentum fel akarja rázni az Európai Parlamentben bekövült bürokratikus megszokást, és olyan kérdéseket akarnak feszegetni, amiket három évtizede nem nagyon feszegettek. Szerinte az európai értékek jelenleg kezdenek háttérbe szorulni a populista pártok demagógiájával szemben, holott a kontinens lakói számára az EU az egyedüli alternatíva, és újra meg kell mutatni, hogy Európa képes megvédeni az állampolgárait és hosszú távú jólétet képes garantálni számukra.
"A választás tétje, hogy a Fidesz vagy az Európa-párti ellenzék szerez-e több mandátumot az EP-ben"
- jelentette ki a Momentum listavezetője. Hozzátette: keveset beszélünk arról, hogy az új európai költségvetési ciklusban az unió komoly pénzösszegeket vonhat el Magyarországtól Orbán Viktorék korrupciója és jogtiprásai miatt.
Ezért a legfontosabb feladat szerinte, hogy elvágják a mutyizás csatornáit, a forrásokat pedig azokhoz juttassák el, akiknek valóban szükségük van az anyagi támogatásra: a magyar emberekhez. Ehhez szerinte akár azt is el kell érni, hogy
Ungár Péter szerint a XXI. század legnagyobb kihívása a klímaváltozás, ezért annak az EP-frakciónak a számát kell növelni, amely a legtöbbet tud tenni ennek káros következményei ellen: az Európai Zöld Pártot, melynek az LMP is a tagja.
Meglátása szerint a populizmus erősödését a Juncker által vezetett Európai Bizottság teljes döntésképtelensége idézte elő, ezért alapvető és radikális változást kell elérni az unió működésében. Ha ez nem sikerül, akkor Ungár szerint az EU szét fog esni.
"A négy szabadság elvéből a négy felelősség elvére kell váltanunk"
- mondta az LMP képviselője, aki szerint korlátozni kell a tőke szabad áramlását, például a termőföldek esetében, az eurózóna és a többi tagállam közti ellentéteket fel kell oldani, de a klasszikus pártcsaládok status quóját is föl kell borítani az EP-ben, mert jelenleg azok nagykoalíciós politikája elnyomja a nem annyira mainstream politikai közösségek által nyújtott alternatívákat.
Gyöngyösi Márton szerint EP-választás tétje még sosem volt ekkora, mint a mostanié. Szerinte májusban arról döntünk, hogy
Hozzátette: a magyarok arról is döntenek majd, hogy plurális demokráciában és egy versenyképes országban vagy egy félfeudális diktatúrában akarnak-e élni, ami az olcsó és kizsákmányolt munkaerőre épül. Szerinte az EP-ben a magyar diplomácia és képviselők feladata az lenne - az orbáni mesterséges konfliktusszítás ellentéteként -, hogy ügyek mentén, ad hoc módon kössenek
A Jobbik EP-programjáról szólva kiemelte, hogy az ő koncepciójuk alapvetően négy területre koncentrál:
- az illegális migrációval szembeni tényleges védekezésre;
- az elvándorlás megfékezésére-visszafordítására;
- a határon túli magyarok autonómiájára és
- a média közszolgálatiságának védelmére.
A Jobbik elnökhelyettese és EP-listavezetője elmondta: ők nem csak szavakban védenék meg a magyar határokat, ahogy a Fidesz teszi, ráadásul a kormánypárt által letelepedési kötvényekkel beengedettek hátterét is ellenőriztetné. Az elvándorlás visszaszorításához szakítanának a kormány által folytatott, a multikat helyzetbe hozó neoliberális gazdaságpolitikával, és kíméletlen küzdelmet indítanának a korrupció ellen.
A határon túli magyar kisebbségeket megszabadítanák a szavazatvásárlásra utazó narancsos zsarolástól, és helyette a valódi, közösségmegtartó erővel bíró önrendelkezést támogatják, aminek kivívásához uniós segítségre van szükség. A demokráciát és a vélemények sokszínűségét pedig a közszolgálatiság követelményeinek egységes európai szabályozásával védenék a médiában.
A május 22-re várható Brexittel kapcsolatban mindhárom párt világosan látja, hogy Nagy-Britannia kilépése érinti a legtöbb nyugatra kivándorolt magyart, ezért ezt a kérdést kiemelt figyelemmel kell kísérnie a hazai politikai erőknek.
Ungár Péter szerint az Egyesült Királyság mindenképp ki fog lépni az EU-ból, a hazai és a kinn élő magyarok érdeke viszont azt kívánja, hogy ez ne egy megállapodás nélküli, úgynevezett no deal Brexit legyen, ám erre egyre kevesebb esélyt lát.
Abban Gyöngyösi Márton és Cseh Katalin is egyetértett vele, hogy egy ilyen forgatókönyv esetén a magyar kormánynak
Ugyanakkor szóba került, hogy a magyar kormánynak nincs világos Brexit-stratégiája, ami Gyöngyösi szerint egy nem könnyen pótolható hiányosság, hiszen jól látszik, hogy a brit belpolitika sem tudja, éppen mit is akar a kilépés ügyében.
"A magyar nemzeti érdekeket kell érvényesíteni, azokét, akik itt élnek, munkát vállalnak, tanulnak, ez az egyik legfontosabb nemzeti érdekünk"
- hangsúlyozta a Jobbik listavezetője. Hozzátette, hogy a magyar uniós tagság még akkor is a nemzeti szuverenitásunkat erősíti, ha látszólag kötöttségekkel jár. Szerinte egyre több olyan globális kihívás van, melyekre csak olyan megoldások léteznek, amik nem kizárólag nemzetállami, hanem uniós szinten valósulnak meg. Hangsúlyozta: az 1840-es években elindult polgárosodás többször megakadt folyamatát is csak ez indíthatja újra és viheti sikerre.
Cseh Katalin tragédiának nevezte a Brexitet, és hiányolta az unió aktívabb beleszólását és felvilágosító kampányát a kilépésről szóló szavazásból. Szerinte az EU-nak Orbán Viktor politikája kapcsán se ártana aktívabb tájékoztatásba kezdenie, és nem kéne szó nélkül hagynia, hogy a Fidesz lebontja az államszövetségbe vetett bizalmat. Hangsúlyozta, hogy az uniós tagságunk révén szavunk van a geopolitikában, amire e nélkül esélyünk sem lenne és sokkal kiszolgáltatottabbak lennénk, ezért nem szabad hagyni, hogy az ország vezetői eljátsszák ezt a lehetőséget.
A kivándorlás témájában is egyetértés volt a három politikus között: az LMP, a Momentum és a Jobbik sem tartja ördögtől valónak, hogy a magyar fiatalok külföldön szerezzenek szakmai tapasztalatot, ám mindhárom formáció szerint az lenne a legoptimálisabb, ha ezt Magyarországon tudnák kamatoztatni.
"Nagyon jó, ha valaki külföldön tanul vagy vállal munkát, az viszont tragédia, ha embereknek azért kell elköltözni Magyarországról, mert nem tudnak otthon megélni"
- emelte ki Cseh Katalin, aki szerint az otthoni bérek és a nyomasztó közhangulat nem vonzó alternatíva a külföldi megélhetéssel szemben.
Gyöngyösi Márton szerint is fontos jog a külföldi tapasztalatszerzés és munka lehetősége, amit garantálni kell, viszont
Gyöngyösi szerint e nélkül a réteg nélkül Magyarország halálra van ítélve. Hozzátette: a jelenlegi elhibázott uniós támogatási politikát úgy kell majd módosítani, hogy a magyar emberek életszínvonalának növelésére is jussanak források. A perifériát szorongató bérkérdést meglátása szerint be kell vinni az európai közbeszéd fősodrába, a korrupció helyett pedig a magas hozzáadott értékű termelést kellene ösztönözni.
Ungár Péter szerint egységesen szabályozott európai szociális háló és Munka törvénykönyve nélkül a munkaerő és a tőke szabad áramlásának mindig elszívó hatása lesz, aminek a levét az uniós periféria issza meg.
A liberális képviseleti demokrácia válsága kapcsán mindhárom közéleti szereplő elmondta, hogy az emberek rendszerrel szembeni elégedetlensége teljesen jogos, és annak ellenére is széles rétegek kérdőjelezik meg a politikai berendezkedés létjogosultságát, hogy ennél jobbat egyelőre senki sem talált ki.
A Jobbik elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy a demokrácia önmagától nem működik hibátlanul, folyamatos munkát igényel, a rossz folyamatokra, anomáliákra adott társadalmi reakciókat pedig nem szabad figyelmen kívül hagyni.
Szerinte épp az adja a mostani tömeges elégedetlenség nagy előnyét, hogy
A populizmus megerősödése kapcsán Gyöngyösi hangsúlyozta, hogy az olyan politikai erők, mint a Fidesz, papíron komoly népszerűségnek örvendenek Európa-szerte, de általában az jellemző, hogy az emberek sokkal inkább a centrumra szavaznak. Úgy véli, májusban ezért nem változnak majd földcsuszamlásszerűen az EP erőviszonyai, bár várhatóan előretörnek a szélsőséges irányzatok képviselői.
A jobbikos képviselő szerint a populizmus térnyerésének másik negatív vonzata még a közéleti diskurzus túlzott leegyszerűsödése, az értelmes párbeszéd és a klasszikus kommunikációs műfajok háttérbe szorulása, ami nagyban megnehezíti a nemzeti sorskérdések megtárgyalását.
Cseh Katalin szerint is szakítani kell azzal a felfogással, hogy az egyszerű embereket és a problémákról való közérthető párbeszédet kirekesztik a közéleti diskurzusból, és automatikusan populistának bélyegzik azt, aki nem elvont elméleti fejtegetésekkel közelít az európai polgárok mindennapi gondjaihoz. Szerinte emiatt érzik sokan úgy, hogy nem foglalkozik a véleményükkel a döntéshozó elit.
A politikai kommunikáció színvonaltalanságával kapcsolatban hozzátette: szerinte minden platformon és csatornán jelen kell lenni, mert ha ezeket nem a politikai centrum véleményei uralják, akkor az álhírek és a szélsőségek fogják uralmuk alá hajtani.
Az egyetlen valódi vita a keleti nyitás fontossága és az orosz-kínai-magyar politikai kapcsolatok körül bontakozott ki a három résztvevő között.
Az LMP képviselője úgy látja, az Orbán-kormány Oroszországhoz és Kínához való dörgölőzése semmiféle előnnyel nem járt Magyarország számára, mivel sem Moszkvában, sem Pekingben nem kezelik tényezőként az országot. Cserébe sikerült diplomáciai konfliktusba keverednünk Ukrajnával, Romániával és a nyugati államok egy részével a Putyin felé tett gesztusok miatt, holott a jó regionális kapcsolataink sokkal fontosabbak lennének, mint az "Orbán egóját" simogató, ám egyébként teljesen haszontalan lépések.
Gyöngyösi Márton hangsúlyozta, hogy a keleti nyitás koncepcióját a kormány a Jobbiktól nyúlta le, de teljesen félrevitte és kisiklatta azt. Mint fogalmazott: a Jobbik 2010-es programjában azt tűzte ki célul, hogy Magyarország az Európai Unió tagjaként próbáljon meg gazdasági előnyökre szert tenni az egykori szocialista piacaink révén. Ehelyett a Fidesz a túlzottan neoliberális és kizárólag nyugatorientált gazdaságpolitikát
Cseh Katalin és Ungár Péter is egy sokkal aktívabb és konfrontatívabb uniós politikát várna el az agresszív, Ukrajnában konkrét háborút provokáló orosz külpolitikával szemben, Gyöngyösi Márton azonban óvatosságra intett ezzel kapcsolatban.
Szerinte meggondolt Oroszország-politikára van szükség, ami figyelembe veszi azt is, hogy a nyugati és keleti érdekszférák harcában Magyarország inkább elszenvedője az eseményeknek, mintsem alakítója. Illetve, hogy a nyugati nagyhatalmak épp olyan előszeretettel avatkoznak bele szuverén államok belügyeibe, mint Putyinék, a magyarság számára pedig egyik véglet sem túl szerencsés. Intő példaként említette, hogy a konfliktusban a kárpátaljai magyarok is tényezővé váltak, és megfosztották őket a kollektív jogaiktól:
"Az nem fordulhat elő, hogy Magyarország ölbe tett kézzel nézi, amint a szövetségesei úgy támogatják Ukrajnát, hogy közben elnézik a 150 ezres kárpátaljai magyarság jogfosztását, mert a geopolitikai szempontok most ezt kívánják."
Zárszóként az LMP, a Momentum és a Jobbik politikusa is arra biztatta a megjelent közönséget, hogy mindenképp menjenek el szavazni május 26-án, változtassanak a jelenlegi káros folyamatokon, alakítsák a saját sorsukat, mert most lesz rá lehetőségük, illetve győzzék meg fideszes ismerőseiket, hogy ne a kormánypártra adják a voksukat.
!(youtube-video://J7xUw7pIB6Q)