Macedónia a háború szélén

Egy négytagú albán családot gyilkoltak meg kormányhű rendőrök Macedónia etnikailag egyik megosztott városában, Kumanovóban ma reggel (a házukat is felgyújtották), ma pedig harcok kezdődtek a városban. Az internetre egyelőre gyér számban feltöltött videók és Twitter-bejegyzések tanúsága szerint nem csupán kézifegyverekkel folynak a harcok az etnikailag megosztott, súlyos gazdasági helyzetben lévő Macedóniában.

 

A négytagú albán család (köztük egy négyéves kisgyerek) megölése után az albán nemzetiségű tiltakozók csaphattak össze a kivezényelt különleges egységekkel. Macedónia más nagyobb városaiban (köztük az etnikailag szintén megosztott Szkopjéban) egyelőre nyugalom van, ám a harcok helyszínén, Kumanovóban nem működik a telefon- és internetszolgáltatás. 

 

A szembenálló felek tehát immár nemcsak a kormány és az ellenzék, de a négy albán mai megölésével etnikai színezetet is kapott a macedóniai helyzet.

 

A legújabb hírek szerint nőket és fiatalokat is letartóztatott a macedón központi rendőrség.

 

A macedón fővárosban, Szkopjéban az elmúlt hetekben kormányellenes tüntetések voltak, mert 2011-ben egy tiltakozó demonstráción megöltek egy fiatalt.

 

Macedónia Európa etnikailag talán legjobban megosztott állama, mert csak alig 50%-ban lakják magukat macedónoknak definiáló szlávok, míg a lakosság másik felét albánok alkotják, akik a szomszédos Albániához és Koszovóhoz lojálisak.

 

Macedónia hamis-állam voltát erősíti az is, hogy bár az albánok például elfogadják a macedón állam létezését, de a szomszédos görögök és bolgárok nem. Előbbiek a névhasználat (a történelmi görög birodalmat tekintik Macedóniának) miatt tiltakoznak.

 

A koszovói háború után, 2001-ben egyszer már csaknem teljes háborúvá terjedt ki a szembenállás a felek között, akik közül a macedónok származásilag és kulturálisan tulajdonképpen szerbnek tekinthetők, míg az albánok a térségben több országban is etnikalag fel vannak osztva. Albániában és immár Koszovóban állami szinten élnek, Montenegróban az ország déli része (például Bar vagy Ulcinj városai és környékük) albán többségűek, a mai Szerbia délkeleti területe, a több tízezres lakosságú Preševo-völgy albán többségű, Macedóniának pedig több mint a fele albán, de él az ál-államban 5%-nyi török kisebbség is (főleg Gostivar város környékén).