A feleknek Johannes Hahn, az Európai Unió bővítési ügyekért felelős biztosának közvetítésével sikerült megegyezniük arról, hogy a tervezetthez képest két évvel korábban, jövő április 24-re választásokat írnak ki az EU-tagjelölti státuszú országban. A megállapodás értelmében az ellenzéknek szeptember elején vissza kell térnie a parlamentbe, októberben az ellenzék által javasolt jelöltek közül új belügyminisztert kell választania a törvényhozásnak, majd Nikola Gruevszkinek, a sokak által bírált kormányfőnek 2016. január közepén le kell mondania hivataláról, hogy utat engedjen egy átmeneti kormánynak, amely az előre hozott választásokig vezeti majd az országot.
Már korábban is történtek kísérletek a macedóniai belpolitikai válság megoldására: június elején ugyancsak Hahn közvetítésével tartottak maratoni tárgyalásokat Brüsszelben, a felek azonban akkor nem tudtak megállapodni.
A vád: választási csalás
A válság tavaly áprilisban kezdődött, amikor az ellenzék a parlamenti választás után csalással vádolta meg a Gruevszki mögött álló tömörülést. Ez év eleje óta a helyzet tovább éleződött, miután az ellenzék február elején közzétette Gruevszkinek és a kormány több magas rangú tisztségviselőjének illegálisan lehallgatott telefonbeszélgetéseit, amelyek az ellenzéki szociáldemokraták szerint azt bizonyítják, hogy a kormányzó jobboldali VMRO-DPMNE párt az elmúlt években több választáson is csalt, és törvényellenesen hallgatta le több mint 20 ezer ember telefonját.
A szerdai megállapodás értelmében a lehallgatási botrány kivizsgálására különleges ügyészt neveznek ki.
Májusban több tízezren vonultak a főváros, Szkopje utcáira, hogy Gruevszki lemondását követeljék. A kormányfő hívei ugyancsak több tízezer főt felvonultató demonstrációkat szerveztek. Május elején az észak-macedóniai Kumanovóban 22 halálos áldozattal járó fegyveres összecsapások is voltak a rendőrség és feltehetően albán fegyveresek között, amelyek miatt az etnikai feszültségek kiújulásától tartanak a kétmillió lakosú balkáni országban.