Magára hagyott fuvarozók és lázadozó kutak

Magára hagyott fuvarozók és lázadozó kutak

A magyar utakon és a benzinkutakon egységesen feszült a hangulat. Miközben a Tisza-kormány a választási kampányban még hangzatos hatósági árakkal és radikális beavatkozásokkal ígérte meg az autósok tehermentesítését, a valóságban a benzin literenkénti ára 645 forint, a gázolajé pedig a 709 forintot is eléri. Az egykori ígéretek füstté váltak: a korábban lebegtetett ársapkákat kivezették, a drágulás ellen pedig csupán egy megalázóan szűk körű, havi 5000 forintos kompenzációt dobtak oda a dízeleseknek – amelyből a fuvarozók, a logisztikában élők és a mindennapi munkájukhoz autót használó kisvállalkozók érdemben ki is maradtak.

A fejetlenség nemcsak a gépkocsijukat tankoló családokat sújtja, hanem a teljes ellátási láncot. A Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) által szervezett megmozdulások – amelyek a parlament után már a Mol székháza elé fókuszálnak – világosan mutatják: a vidéki, családi vállalkozásként működő kisebb töltőállomások a tarthatatlan nagykereskedelmi árak és a magas közterhek miatt a bezárás szélére sodródtak. Harminc kis kút lehúzhatja a rolót, miközben a kormány ahelyett, hogy valódi párbeszédet folytatna, tétlenül nézi a piaci feszültségek elmélyülését.

Az igazi vesztesek mégis a magyar dolgozók és fuvarozók. Egy olyan gazdasági környezetben, ahol az üzemanyagár csaknem felét (több mint 291 forintot literenként) a rekordmagas, 27%-os áfa és a fix terhek teszik ki, a kormány nem engedheti meg magának a tétlenséget.

A Jobbik következetes álláspontja szerint nem ígéretekre, hanem drasztikus adópolitikára van szükség: az üzemanyagok áfájának 5%-ra való mérséklésére és a jövedéki adó uniós minimumra szorítására, mert csak így állítható helyre a hazai vállalkozások és a lakosság biztonsága.