Minden egyes beruházásnál tetten érhető valami olyan hátsó szándék, aminek nincs nagy köze a turizmushoz. Vagy az illető közel áll, és kedves a magyar kormány szívének, vagy valami olyan stratégiai célt szolgál, ami nem a turizmussal összeköthető, de szintén fontos a budapesti kormánynak. Ezért gyakorlatilag végtelen mennyiségű közpénzt lehetett rá elkölteni – foglalta össze a Magyar Hang szerzője azon szállodák születése mögött feltételezett szándékot, amelyek Székelyföldön épülnek. 9 luxushotelről van szó, amelyhez 12 milliárd 629 millió forint vissza nem térítendő támogatás érkezett a magyar adófizetők pénzéből.
Az építkezésekhez szükséges pénzt szállásfejlesztés címén az építők pályázati úton szerezték egy romániai magánalapítványtól, a Pro Economicától, amelyhez a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumtól került forrás. A legtöbbet egy NER-közeli vállalkozóhoz köthető erdélyi vállalat nyerte, akinek cégei egyszerűen nem tudnak veszíteni az említett alapítvány pályázatain.
A gyergyóremetei születésű Balázs Attila, Tiborcz István és Mészáros Lőrinc üzlettársa, a leggazdagabb magyarok listáján rendre a hatvanadik hely körül bukkan fel 30 milliárdos vagyonával. Luxusszállodáját a szülőfaluja mellett húzta föl. Magánrepülőt tart, amely már rendszeresen feltűnik a szálloda mellé épült magánrepülőtéren.
A múlt heti számban, ugyancsak magyar adópénzből Hargita megyében épülő öt luxushotelről a lap megjegyzi, hogy a szállodák és panziók éves átlagos foglaltsági szintje 20 százalék körüli, így gyakorlatilag lehetetlen gazdaságosan üzemeltetni őket.
A nemrég megnyílt marosvásárhelyi hotel építésére 1,5 milliárd forint jutott. A 115 szobás, négycsillagos szálloda Hampton by Hilton néven fut, és elég furcsa helyen épült: egy diszkontáruház mögé, közvetlenül a sínek mellett, egy vasútállomás és egy omladozófélben lévő malom közelében. „Rejtély, hogyan fogják megtölteni pénzes turistákkal” – állapítja meg a lap.
A másik Maros megyei, összesen 104 szobás luxusszálloda wellnessrészlegben még munkások dolgoztak, amikor ott járt a riporter. A Hotel Crystal Welness & Spa-ban 237 euróba, vagyis 91 ezer forintba került volna egy éjszaka, két személyre, ami meglehetősen borsos ár. Ez a luxusszálloda kapta a második legnagyobb összeget a Pro Economicától, 2 milliárd 95 millió forintot. A riporter tapasztalatai szerint a szovátaiak egy része nem örül a beruházásnak: a fürdőhely kellős közepén, az egykori autóbusz-megállónak, később pedig parkolónak használt telekre rittyentettek egy ormótlan, legalább hétszintes épületet, amely nagyon kilóg a környező századelős villák közül. A hotel menedzsere azt mondta, hogy a tulajdonos nagyon jóban van a magyar kormánnyal, azért kapta a pénzt.
A meglátogatott harmadik hotel, a Bálványos Resort székelyföld legmenőbb négycsillagos szállodája 2019 óta üzemel, Kovászna megyében található, a Szent Anna-tó közelében. Erre a hotelre 1,5 milliárd adóforint jutott. A kihasználtsággal vélhetően nem lesz baj – állapítja meg a Magyar Hang, ez a szálloda éves átlagban az irigylésre méltó 70 százalékot meghaladó foglaltsággal üzemel, jellemzően román vendégekkel, átlagosan 2,3 éjszakás tartózkodással. Átvizsgálva a romániai cégadatbázist vizsgálva kiderült, hogy 2021-ben például már rekordnyereséget, 11 590 917 lejt regisztráltak, ami több mint 900 millió forint. „Egyszerűen nem értem, hogy egy ennyire jól menő vállalkozásnak miért kell vissza nem térítendő hitelt adni adóforintokból – ha már mindenképpen meg akarták tolni a szekeret, adhattak volna nekik kedvezményes kölcsönt is.” – állapítja meg az újság.
„2022 végén egy konferencián kiderült, hogy a helyi turisztikai szakemberek sem tudják, hogy milyen elvek vagy rendszer alapján osztották ki ezt a pénzt” - foglalja össze Lukács Csaba újságíró a magyar adófizetői pénzből épülő idegenforgalmi fejlesztés különösen szakmaiatlan körülményeit. „Arról sem konzultáltak velük, hogy egyáltalán lesz-e elegendő munkaerő. A pandémia után ott is nagyon sokan hagyták el a turizmust, mivel leálltak a szállodák. Az emberek új munkahelyeket kerestek, és már nem akarnak visszamenni. Romániából ráadásul sokkal nagyobb a kivándorlás, mint Magyarországról. Nincsenek fiatalok. Ezért a konferencia legfontosabb kérdése az volt, hogyan lehet ázsiai munkásokat találni a kiszolgáláshoz. Könnyen megeshet tehát, hogy a székelyföldi szállodákban fülöp-szigeteki takarítónők dolgoznak majd, és thai szakácsok fognak ételt készíteni, mert székelyeket már nem biztos, hogy találnak erre a munkára.”
(Címlapkép: Facebook)