Magyarországon 2021-ben 8,4 euró (kicsivel több mint 3000 forint) volt az átlagos bruttó óránkénti munkabér - írja a hvg.hu az Eurostat által közzétett adatok alapján. Ez azonban nem a tényleges órabért, hanem a versenyszférában az egy ledolgozott órára jutó kifizetett munkabért jelenti.
Bár 2020-hoz képest ez 8,7 százalékos béremelkedésnek felel meg, uniós viszonylatban csupán Bulgáriában és Litvániában volt nagyobb (9,6, illetve 11 százalékos). Ám ennek ellenére
A lap megjegyzi, az Orbán-kormány ugyan szeret a keresetek dinamikus emelkedésével büszkélkedni, ugyanakkor az a helyzet, hogy euróban számolva a magyar fizetések uniós összehasonlításban lényegében stagnálnak. Az uniós átlag nagyon messze van (2021-ben 21,9 euró volt az egy órára jutó munkabér), a szomszédos Ausztria pedig még messzebb (27,5 euró).
A relatív stagnálás magyarázata egyrészt, hogy noha a kormány a saját sikereként próbálja kommunikálni az elmúlt évekbeli gazdasági fellendülést, ám ez általánosan jellemző volt Európában, különösen a közép-kelet-európai régió uniós tagállamaiban. Valamint
Magyarország a legtöbb gazdasági mutató tekintetében nem teljesített különösebben jól. Sőt, több esetben inkább alulteljesítésről lehet beszélni
- teszik hozzá a cikkben.
Ráadásul Magyarországon nem euróban fizetik a béreket, a forint leértékelődése miatt így le is kopott a béremelkedések egy része. Emellett idehaza a boltokban jellemzően forinttal fizetünk, viszont a forintárfolyam gyengülése drágítja az importot, növelve ezzel az inflációt.
Kíméletlen inflációt jeleznek előre májustól az MNB elemzői
Az országgyűlési választások után az infláció megugrását hozza magával az élelmiszer- és benzinárstop vége a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzői szerint...
Hazánktól nyugatabbra pedig arányaiban nem annyival magasabbak az árak, mivel az árszínvonalak közti különbségeket kiküszöbölő vásárlóerő-paritáson nézve a magyar háztartások fogyasztása az egyik legalacsonyabb az unióban. A hvg.hu érvelése szerint az ebből mérhető életszínvonalat tekintve
Az alacsony munkabérek mellett ugyanakkor rendkívül alacsonyak az euróban számolt munkaerő-költségek Magyarországon. Ezek egyrészt a munkabérekből és juttatásokból, másrészt adókból és járulékokból állnak, amelyeket a munkáltatók fizetnek az államnak.
Az egyes gazdaságok fejlettségi szintjét tükrözi a bérszínvonal: a magasabb hozzáadott értékű munkát jobban meg kell fizetni. Ennek híján egy ország az alacsony béreivel tud javítani a versenyképességén. A lap megfogalmazása szerint
ebből a szempontból nem hízelgő, hogy a visegrádi országok közt a magyarországi munkaerőköltség a legalacsonyabb.
A munkáltatói terhek csökkentésében hazánk valóban egész jól áll uniós összehasonlításban: a teljes munkaerőköltség 16,9 százalékát tették ki a nem bérjellegű költségek 2021-ben, ami az EU mezőnyének hátsó harmadát jelenti. A kormányzat ezt is gyakorta hangoztatja erényként, de azt ritkán teszik hozzá, hogy ez az adórendszer átalakításának részét képezte, amely keretében a fogyasztást terhelő adók felé tolták el a súlypontot. Ezt tükrözi elsősorban a "világbajnok" 27 százalékos áfa.