Kéthetes országjárás után megérkezett a gyászszalagos szőlőtőke a parlamenthez. A Faragó Tamás (Heves megyei közgyűlés jobbikos tagja) által útnak indított tőke bejárta a magyarországi szőlőtermesztő- és borvidékeket, Bíró László (a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés jobbikos küldötte) és Farkas Péter Barnabás (Borsod megyei alelnök, Jobbik) 23 területet látogatott meg a valódi nemzeti konzultációjuk keretében.
Bíró László elmondta, a gazdálkodók általános véleménye, hogy a zöldszürettel kapcsolatos intézkedések (azaz, hogy éretlenül kell levágni a fürtöket a tőkéről) tarthatatlanok, és az a piacpolitika, ami szőlő- bogyótermelőket sújtja, változtatásra szorul.
Farkas Péter Barnabás arról beszélt, hogy a zöldszüret csak egy a sok probléma közül, nagy bajban van az ágazat. Az export-import, a bor- illetve a szőlőfelvásárlás, az arra biztosított alternatívák nem megfelelőek ahhoz, hogy a több generáció óta művelt szőlőterületek méltó módon őrizzék az őket gazdasági és tradicionális szempontból megillető tiszteletet.
A politikus elmondta, azért hozták a különböző termőterületek gyászszalagjaival díszített tőkét Budapestre, mert a kormány egyáltalán nem foglalkozik a kis- és középgazdálkodók problémájával, ellehetetlenült helyzetével.
Magyar Zoltán, a Jobbik agrárszakpolitikusa is hangsúlyozta nem veszik komolyan a parlamentben a gazdálkodókat, rendre lekezelő, elutasító, papírból felolvasott semmitmondó válaszokat kap, ha a zöldszüretről beszél az Országgyűlés előtt. Sőt, legutóbb az volt az államtitkári válasz, hogy a zöldszüret egy önkéntes döntése volt a gazdáknak, és nem értik a kormányoldalon, hogy mi a Jobbik problémája ezzel.
A politikus szerint viszont nem lehet önkéntesnek nevezni, hogy Hegyalján már tavasszal megkapták a gazdálkodók egy levélben az állami felvásárlótól, hogy egyetlen egy fürtöt sem fognak átvenni tőlük, a szőlő a nyakukon marad. Másik példaként felhozta, hogy az Alföldön pedig azt jelentették ki a gazdáknak, hogy mindössze 39 forintot fognak fizetni egy kiló szőlőért.
Szó sincs itt önkéntességről, ez csak a gazdák rákényszerítése arra, hogy zölden, éretlenül pazarolják el a gyümölcsöket – fogalmazott.
Egy mellékszálról is beszélt a jobbikos képviselő: ugyanis Mészáros Lőrinc nyomulása Tokaj-Hegyalján és Egerben szorosan összefügg azzal, hogy olyan területekről igyekeznek kiszorítani a gazdákat, amire ez a kör szemet vetett. A kormányzati oligarchák nyomulása is komoly nyomást helyez az ágazatra – fogalmazott.
Azonnali és hathatós segítségre van szükség a bogyótermesztőknek – szögezte le.
Egyébként Bíró László elmondása szerint Eger környékén „Dobó-módjára álltak ki a gazdálkodók”, nem vállalták be a zöldszüretet, meg fogják termelni a szőlőt, de amerre jártak, a gazdálkodók mindenhol szolidaritásukat fejezték ki azokkal a vidékekkel szemben, ahol a zöldszüret marad az egyedüli megoldás.
Mivel például Tokaj-Hegyalján is az önköltségnek mindössze 50 százalékát fedezi a zöldszüret utáni állami támogatás, kíváncsiak voltunk, van-e még visszaút a gazdálkodók számára.
Az elmúlt évek is elég sanyarúan bántak a gazdákkal, azonban a végső döfést a zöld szürettel vitték be – fogalmazott.
Magyar Zoltán ehhez annyit tett hozzá, hogy a magára hagyott területek a megművelt szomszédos földekre is komoly fertőzési, növényvédelmi kockázatot jelentenek. A zöldszürettel pedig az éves munka nem fejeződik be, a kórokozók elleni védelem őszig eltart.
Farkas Péter Barnabás felidézte Rogán Antal miniszter Alfahírnek adott nyilatkozatát, miszerint a zöldszüretnek nincs relevanciája turisztikai szempontból, pedig a turisták számára vonzó célpont a bortermelő vidékek látogatása. A borkultúránkkal való megismerkedés is veszély bekerül, valamint sérül a gasztronómiánk, és a vendéglátásunk is - hangsúlyozta.
Nagyon úgy tűnik, hogy a gazdák egyedül maradtak – vetjük fel.
Magyar Zoltán válaszában hangsúlyozza, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) lenne az elsődleges feladata, hogy a kormányzati politika és az érintettek között kommunikáljon, azonban szomorúan tapasztaljuk, hogy a legtöbb esetben a szőlőtermesztők- bogyótermesztők nem tudják a HNT-ben képviseltetni magukat, hiszen itt a nagyobb, kormánykedvenc borászatok vannak túlsúlyban.
A Jobbik ugyan egyetért azzal, hogy szükség van az autonóm közösségekre a borvidékeken, de a rendszert újra kell gondolni, figyelembe véve demokratikus szempontokat, illetve a kis- és középgazdálkodók érdekeit is. Ugyanis jelenleg vagyon alapján kapják a szavazati jogot a Tanácsban a gazdálkodók, és ez nem igazi érdekvédelem, hanem csak egy gittegylet, ahogy azt a termelők is hívják egymás között – tette hozzá Bíró László.