Kitéptek egy darabot a magyar szőlősgazdák szívéből

Kitéptek egy darabot a magyar szőlősgazdák szívéből

Miközben Orbán Viktor magyar miniszterelnök néhány hete még egy fröccs mellett pózolt, a magyar szőlős gazdákat a zöldszüretbe kényszerítik. Illetve, ahogy a gazdák látják, megalázzák őket, és kitépnek egy darabot a szívükből - mindezt állami asszisztencia mellett.

Egészen megrendítő, de amíg központilag annyira oda vagyunk a magyar kultúráért, 2019-ben nem vásárolnak fel egy szem aszúnak való szőlőt sem az állami kereskedők.

A kormányzat - több éve tartó - meglehetősen visszás politikájának köszönhetően egyébként nemcsak a világörökség része (Tokaj-Hegyalja), illetve a magyar turisztika egyik fontos eleme sérül, de több száz magyar kis- és középgazdaság számára is komoly kiesést, sőt, akár a végső csapást is jelentheti a zöldszüret lehetősége.

Látogatás az Országháznál 

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) egészen szenvtelenül fogalmaz, amikor definiálja a Magyarországon először idén előforduló szomorú helyzetet:

"A zöldszüret célja, hogy mérsékelje a borszőlő iránti keresletnél jóval nagyobb mennyiségű szőlőtermés piacra kerülését, ezáltal megelőzze a szüreti piaci feszültségek kialakulását. Maga a zöldszüret fogalma a még éretlen állapotban lévő szőlőfürtök teljes eltávolítását, és ennek következtében az érintett terület terméshozamának nullára való csökkentését jelenti."

Ha viszont a nullára csökkentésről a gazdaembereket kérdezzük, úgy felelnek, hogy kitéptek egy darabot a szívükből. Az olyan tradicionális borvidékeken, mint a mátrai, vagy a tokaj-hegyaljai generációról generációra száll a tudás, és az őseiktől kapott hagyatéknak tartják a még éretlen állapotban lévő szőlőfürtöket is. 

A tokaji bejárás

Egyébként azt a HNT is elismeri, hogy zöldszüreti támogatás csak a bevételkiesés és a költségek 50 százalékát fedezi, viszont azzal indokolják a lépést, hogy ha a gazdák megvárják az őszi szüretet, nem fogják tudni eladni a szőlőt, és így még nagyobb lesz a veszteségük.

Tokaj-Hegyaljáról ez is másképp látszik, a gazdálkodók szerint a zöldszüret csak a birtokkoncentráció folyamatának egyik eszköze, illetve ahogy nekünk is elmondták,

meg tudnák mutatni, hogy melyik kereskedő foglalkozik az olcsó olasz importtal.

Hogy ez mennyire nem egy sima összeesküvés-elmélet, arról már egy tavalyi cikkünkben is beszámoltunk: a Kunsági borvidéken ugyanis több ezer mázsa Kékfrankos szőlő rohadt le a tőkén, mert senki nem vette át tőlük a termést.

Ennek ellenére például Rogán Antal, aki egyebek mellett a turisztikáért is felelős miniszter csak agrárkérdésnek tartja, hogy a világörökség részeként ismert hegyoldalakra látogató turisták csak a pusztulás nyomait láthatják majd.

"Turisztikai szempontból ennek nem látom semmilyen relevanciáját, se pro, se kontra"

- fogalmazott a politikus az érdeklődésünkre. 

A legendás Balatonbogláron is szétverik a szőlőkultúrát

A Jobbik két politikusa, Bíró László és Farkas P. Barnabás azonban úgy véli, a kormányzatnak igenis be kellene avatkozni folyamatokba a szőlősgazdák oldalán. Az Orbán-kormány hozzáállását viszont jól tükrözi, még arra sem hajlandóak, hogy legalább a közétkeztetésbe bevonják ezeket a földeket, hogy a szerintük eladhatatlan magyar szőlő ne földre, hanem a magyar óvodások, iskolások asztalára kerüljön. 

Jobbikos politikusok országjárása a kunsági borvidéken