Miközben Orbán Viktor magyar miniszterelnök néhány hete még egy fröccs mellett pózolt, a magyar szőlős gazdákat a zöldszüretbe kényszerítik. Illetve, ahogy a gazdák látják, megalázzák őket, és kitépnek egy darabot a szívükből - mindezt állami asszisztencia mellett.
Egészen megrendítő, de amíg központilag annyira oda vagyunk a magyar kultúráért, 2019-ben nem vásárolnak fel egy szem aszúnak való szőlőt sem az állami kereskedők.
A kormányzat - több éve tartó - meglehetősen visszás politikájának köszönhetően egyébként nemcsak a világörökség része (Tokaj-Hegyalja), illetve a magyar turisztika egyik fontos eleme sérül, de több száz magyar kis- és középgazdaság számára is komoly kiesést, sőt, akár a végső csapást is jelentheti a zöldszüret lehetősége.
Látogatás az Országháznál
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) egészen szenvtelenül fogalmaz, amikor definiálja a Magyarországon először idén előforduló szomorú helyzetet:
"A zöldszüret célja, hogy mérsékelje a borszőlő iránti keresletnél jóval nagyobb mennyiségű szőlőtermés piacra kerülését, ezáltal megelőzze a szüreti piaci feszültségek kialakulását. Maga a zöldszüret fogalma a még éretlen állapotban lévő szőlőfürtök teljes eltávolítását, és ennek következtében az érintett terület terméshozamának nullára való csökkentését jelenti."
Ha viszont a nullára csökkentésről a gazdaembereket kérdezzük, úgy felelnek, hogy kitéptek egy darabot a szívükből. Az olyan tradicionális borvidékeken, mint a mátrai, vagy a tokaj-hegyaljai generációról generációra száll a tudás, és az őseiktől kapott hagyatéknak tartják a még éretlen állapotban lévő szőlőfürtöket is.
A tokaji bejárás
Egyébként azt a HNT is elismeri, hogy zöldszüreti támogatás csak a bevételkiesés és a költségek 50 százalékát fedezi, viszont azzal indokolják a lépést, hogy ha a gazdák megvárják az őszi szüretet, nem fogják tudni eladni a szőlőt, és így még nagyobb lesz a veszteségük.
Tokaj-Hegyaljáról ez is másképp látszik, a gazdálkodók szerint a zöldszüret csak a birtokkoncentráció folyamatának egyik eszköze, illetve ahogy nekünk is elmondták,
Hogy ez mennyire nem egy sima összeesküvés-elmélet, arról már egy tavalyi cikkünkben is beszámoltunk: a Kunsági borvidéken ugyanis több ezer mázsa Kékfrankos szőlő rohadt le a tőkén, mert senki nem vette át tőlük a termést.
Ennek ellenére például Rogán Antal, aki egyebek mellett a turisztikáért is felelős miniszter csak agrárkérdésnek tartja, hogy a világörökség részeként ismert hegyoldalakra látogató turisták csak a pusztulás nyomait láthatják majd.
"Turisztikai szempontból ennek nem látom semmilyen relevanciáját, se pro, se kontra"
- fogalmazott a politikus az érdeklődésünkre.
A legendás Balatonbogláron is szétverik a szőlőkultúrát
A Jobbik két politikusa, Bíró László és Farkas P. Barnabás azonban úgy véli, a kormányzatnak igenis be kellene avatkozni folyamatokba a szőlősgazdák oldalán. Az Orbán-kormány hozzáállását viszont jól tükrözi, még arra sem hajlandóak, hogy legalább a közétkeztetésbe bevonják ezeket a földeket, hogy a szerintük eladhatatlan magyar szőlő ne földre, hanem a magyar óvodások, iskolások asztalára kerüljön.
Jobbikos politikusok országjárása a kunsági borvidéken