Rabszolgatörvény - a történelmet mától nem csak Budapesten írják, Makó is kiállt magáért

A kisebb települések vannak a legnagyobb veszélyben.

Szombaton Makón is tüntettek a rabszolgatörvény ellen. A helyi hírportál, a Csípős beszámolójából kiderül, a Csongrád megyei teleülésen szintén egységesen léptek fel az ellenzéki pártok képviselői, és erre buzdították januártól az embereket is.

Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője felidézte: amikor elkezdődött az ellenállás a Parlamentben,

sokan nem hitték, hogy ez tovább mehet, azonban most már szerte az országban, hetven városban szerveződik.

– Tudjátok mikor volt utoljára kötelező a hatnapos munkahét? 1951-ben! Tudjátok miért tudott ez az O1G megtenni mindent az elmúlt 8 évben? Mert hagytuk, közönyösek, szervezetlenek voltunk. Ennek most vége, Magyarország felébredt! – fogalmazott.

Zeitler Ádám, jobbikos önkormányzati képviselő arra kereste a választ, hogy advent idején miért is mozdulnak meg ennyien. Legfőbb oka ennek talán az, hogy akik itt vannak, azok NER-kompatibilisek - fogalmazott.

"Valahogy nem illünk bele az orbáni rendszerbe. Nem illünk bele, mert mi ki merjük mondani azt, amit sokan nem mernek, vagy a gondolatig sem jutnak el, ki merjük mondani, hogy elegünk van! Elegünk van ebből az egész Nemzeti Együttműködés Rendszerének nevezett nemzetellenes politikából"

- magyarázta.

A politikus egyetértett Beer Miklós váci püspökkel abban, hogy a demonstrálóknak önfegyelmet kell tanúsítaniuk, de a kormánypártoktól is önfegyelmet vár el.

"Történelmi napokat élünk hát, és a történelmet mától nem csak Budapesten, de Makón is írják"

- szögezte le Zeitler Ádám, emlékeztetve az embereket, a rabszolgatörvényt a kisebb településeken fogják alkalmazni, ahol a munkavállalónak nincs lehetősége új munkahelyet keresni helyben, így kénytelen elfogadni a feltételeket.

"Azért hogy Makón ez minél kevesebb esetben történhessen meg, települési képviselőként javaslatot nyújtok be, hogy Makón az önkormányzatnál, illetve annak intézményeinél és vállalatainál ne túlóráztassák a dolgozókat, mert városunknak példát kell mutatnia azzal, hogy itt nem alkalmazzák a rabszolgatörvényt. Bízom benne, hogy ehhez az indítványhoz a többi képviselőtársam is csatlakozni fog"

- fogalmazott a jobbikos politikus.

"Mit keresünk hódmezővásárhelyiek itt Makón és különböző ellenzékiek együtt?"

- ezt a kérdést már Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere tette fel. Véleménye szerint csak összefogással lehet legyőzni a félelmet és van egy nemzeti minimum, amivel jórészt mindenki egyetért, ilyen például az európai ügyészséghez való csatlakozás, vagy a független közmédia. Meglátása szerint többször próbálták Makót összeugrasztani Hódmezővásárhellyel, legutóbb például a közös kerékpárút-átadó kapcsán, amit szerinte a makói polgármester nem fogadhatott el, nem saját maga döntött így.

Márki-Zay szerint békés rendszerváltásra van szükség, melynek első állomása az Európa Parlamenti, majd az önkormányzati választás. Közölte: Vásárhelyen civilek, ellenzékiek együtt fognak indulni, erre van szükség Makón is és kell egy hiteles, értelmiségi polgármester-jelölt.

(Címlap- és borítókép: Zeitler Ádám - fotó: mcsipos.hu)