A napokban hozta nyilvánosságra a KSH a tavalyi népszámlálás részletes eredményeit, melyből kiderült, hogy jócskán visszaesett a vallásosak száma Magyarországon. A vallási önbesorolás kérdésére 40 százalék nem válaszolt, miközben a 2011-es népszámláláskor még csupán 27 százalékra rúgott az arányuk.
A kultúrharc terepén hangsúlyosan kereszténydemokrata kormányzás ellenére a két legnépesebb keresztény felekezet számaránya tehát jelentősen csökkent, nem pusztán húsz, hanem tíz év távlatából is.
Az egy évtizeddel ezelőtti 3,8 milliós szám után a válaszadók fele, 2,9 millió fő vallotta magáról, hogy katolikus (római és görög), míg a reformátusok száma 1,2 millió főről 944 ezer főre apadt. Húsz éve még 5,6 millióan tartották magukat katolikusnak, és 1,6 millióan kálvinistának. A Telex azt írja,
2001-ben még a magyar lakosság háromnegyede volt vállaltan vallásos, ma viszont kevesebb mint a fele.
A vállaltan evangélikusok száma ez alatt 300 ezerről 176 ezerre esett vissza. A nem vallásosok aránya nagyjából ugyanaz maradt, míg a nem válaszolók száma 1,1 millióról 3,9 millióra emelkedett, ami három és félszeres növekedés - írja a lap, megjegyezve, előfordulhat, hogy egyesek vallásosak, de valamiért titkolják hovatartozásukat.
Az unitáriusok száma vélhetően az erdélyi bevándorlás miatt is érdemben alig változott. Az izraeliták száma viszont közel 13 ezerről 9 ezer alá csökkent.
A Hit Gyülekezetéhez tartozók száma viszont hatszorosára emelkedett, majdnem 4 ezer főről több mint 22 ezerre. Tíz éve még 18 ezren vallották magukat hitgyülisnek.
A muszlimok száma pedig két és félszeresére duzzadt, 3 ezerről csaknem 8 ezerre. 2011-ben még 5,5 ezret tett ki a számuk idehaza.
Ez utóbbiak csoportja ugyan még eltörpül a keresztény és nem vallásos népesség viszonylatában, a trend azonban legalábbis szembetűnő a továbbra is népességfogyást és elöregedést mutató 2022-es népszámlálás eredményeit alapul véve.
(Címlapkép: Orbán Viktor és Semjén Zsolt - Béli Balázs/Alfahír)