A Gázai övezet északi részén már csak egy kórház képes fogadni betegeket, a többi csak hajlékul szolgál a harcok elől menekülőknek - közölte kedden az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (OCHA).
Már csak hajlékul tud szolgálni Gázaváros legnagyobb kórháza, a Sifa is, amelyet izraeli csapatok vesznek körül, és amelyben az orvosok szerint 36 koraszülött csecsemő van életveszélyben, mert nincs áram az inkubátorok működtetésléhez.
A Sifa kórház igazgatója közölte, hogy legkevesebb "179 holttestet" temettek el kedden egy tömegsírban, a létesítmény udvarán. Hozzátette, hogy hét koraszülött csecsemő az életben tartásukhoz szükséges áram hiánya miatt meghalt. "Kénytelenek voltunk tömegsírba temetni őket" - mondta Mohammed Abu Szalmija.
"Holttestek hevernek a kórházkomplexum folyosóin, és a halottasházak hűtőkamráiban sincs már áram", mert az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet közötti háború október 7-i kezdete óta egyetlen csepp üzemanyag sem érkezett a Gázai övezetbe - tette hozzá.
Kedden "egy nő és egy férfi halt meg az intenzív osztályon" - mondta Szalmija. Ezzel 29-re emelkedett az intenzív osztályon ápolt betegek száma, akik azóta haltak meg, hogy szombaton megszűnt az áramszolgáltatás a kórházban.
A nap folyamán az izraeli hadsereg közleményben arról tájékoztatott, hogy megkezdték az inkubátorok szállítását Izraelből a Sifába. Nem volt világos, hogy az inkubátorokat leszállították-e már, valamint hogy hogyan fogják ellátni őket energiával.
A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága hétfőn megpróbált evakuálni mintegy hatezer beteget, dolgozót és kitelepített embert egy másik gázavárosi kórházból, az Al-Kudszból. A Vöröskereszt szerint azonban a konvojnak vissza kellett fordulnia a harcok miatt.
Az OCHA arról is beszámolt, hogy november 5. óta újabb kétszázezer ember menekült el Gáza északi részéből a délibe. Az ENSZ által működtetett óvóhelyek délen túlzsúfoltak, átlagosan 160 emberre jut egy WC. Az emberek órákig állnak sorba kenyérért és vízért. A szemét felhalmozódott, a szennyvíz elárasztja az utcákat, és a csapok kiszáradnak, mert nincs üzemanyag a szivattyúkhoz és szennyvíztisztítók működtetéséhez. Izrael a háború kezdete óta tiltja az üzemanyagimportot, mondván, hogy a Hamász katonai célokra használná.
Az ENSZ palesztin menekülteket segítő ügynöksége (UNRWA), amely azért küzd, hogy alapvető szolgáltatásokat tudjon nyújtani több mint hatszázezer embernek, akik iskolaépületekben vagy más déli létesítményekben találnak menedéket, közölte, hogy szerdára kifogyhat az üzemanyag, ami miatt leállhat a legtöbb segélyezési művelet. Az ügynökség nem tudja folytatni a korlátozott élelmiszer- és gyógyszerszállítmányok importját sem az egyiptomi rafahi átkelőn keresztül, amely a Gázai övezet egyetlen összeköttetése a külvilággal.
Andrea De Domenico, az ENSZ palesztin területekért felelős humanitárius koordinátora szerint "az üzemanyag és az orvosi ellátás elapadása miatt az emberi élet hajszálon múlik Gázában". Azt is mondta, hogy azóta, hogy az izraeli csapatok öt nappal ezelőtt elértek Gázaváros központjába, túl veszélyes az ENSZ számára, hogy bármilyen műveletet koordináljon az északi részen.
Az üzemanyaghiány olyan drámai, hogy az Egyiptomból a rafahi átkelőn keresztül érkező segélyszállítmányokkal megrakott teherautókat keddtől kezdve nem lehet kirakodni, mert nincs üzemanyag a targoncákhoz, illetve a járművekhez, amelyekkel el tudnák szállítani az élelmiszereket, vizet és gyógyszereket a rászorulóknak - hangsúlyozta az ENSZ humanitárius tisztviselője.
(Címlapkép: Robbanás után egy orvos (b) a gázai al-Ahli baptista kórházban 2023. október 18-án. A gázai egészségügyi minisztérium szerint izraeli légicsapás érte az épületet, az izraeli hadsereg szerint az Iszlám Dzsihád terrorszervezet elhibázott rakétakilövése okozta a kórházi robbanást, amely helyi források szerint több mint 500 ember halálát okozta. MTI/EPA/Mohamed Szaber)