Tavaly év elejéhez képest közel 50 százalékkal nőtt a tartósan ellátatlan háziorvosi praxisok száma. Már a korábban kedvezőbb helyzetben levő központi régióban is nagyok a bajok: a megyék között 2016-ban még 16. helyen álló főváros jelenleg már a második az üres praxisok számát tekintve – számolt be a Válasz Online.
Ingyen sem kell senkinek a praxisom. Egyetlen érdeklődő volt Erdélyből, de egy telefonhívásnál tovább nem jutottunk. Azóta sem jelentkezett
– mondta el a lapnak Szabó Ágnes Győrben praktizáló háziorvos.
A borsodi zsákfalvakban, elnéptelenedő, zalai járásokban még rosszabb a helyzet, mint az amúgy jól prosperáló, nyugati iparvárosban. A válságzónákban lasszóval sem lehetne orvost fogni a sokszor sok éve üresen álló háziorvosi praxisokba.
A lap szerint a ’90-es évekből ránk maradt, toldozott-foldozott háziorvosi rendszerrel a 14 éve uralkodó Fidesz-kormány sem tudott, és nem is nagyon akart mit kezdeni. Pedig elvileg ez jelentené az egészségügy alapját, és a városoktól távoleső vidékeken a háziorvos lenne az egészségügy egyetlen elérhető része.
A gyakran 5-20 millió forintért megvásárolt praxisok egyre nagyobb része már semmit sem ér.
A Fidesz régóta tudja, mekkora a baj, ezért indítottak első praxishoz jutási és letelepedési támogatást. Az öt évnél több idjee betöltetlen praxisok estében például 20 millió forintot lehet kapni, ha valaki vállalja, hogy hat évet lehúz ott. Ennek a támogatásnak az összege hét éve nem emelkedett, pedig 20 millió forint már a kisebb városokban sem elég még az otthonteremtéshez sem.
A helyzet pedig egyre romlani fog, amit jól mutat a legalább fél éve üresen álló praxisok számának drasztikus növekedése. 2016-ban még „csak” 252 ilyen volt, tavaly már 659, ami másfél év alatt megmásfélszereződött, ugyanis a januári 826-ról, augusztus elejére 910-re nőtt ez az aggasztó adat.
Az egészségügy pedig közben több szinten is omladozik.
(Címlapkép: Illusztráció. Müller Cecília országos tisztifőorvos a Nemzeti Népegészségügyi Központban. MTI/Mohai Balázs)