A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alapszervezeti vezetőinek Ankaszlatinán tartott éves konferenciáján Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, az ukrán parlament képviselője az általános ukrajnai helyzetet elemezve kitért az ország nemzetiség-politikájában az utóbbi időben bekövetkezett, a nemzeti kisebbségeket kedvezőtlenül érintő változásokra. Mint rámutatott,
"Ukrajnában a nemzetiségi jogok korlátozására irányuló veszélyes tendenciák kezdődtek."
Az elmúlt és az idei évben elfogadott, az állami szolgálatról és a felsőoktatásról szóló törvények - az ukrán alkotmány, a nyelvtörvény és a nemzetközi kötelezettségek előírásait figyelmen kívül hagyva - rendelkeztek az ukrán nyelv kizárólagosságáról ezeken a területeken - tette hozzá. Jelezte, az ukrán alkotmánybíróság november 17-én elkezdi a nyelvtörvény alkotmányosságának vizsgálatát, és nem zárható ki, hogy
döntésével korlátozza a nemzetiségi nyelvek közéleti használatának jogát.
Brenzovics a kárpátaljai magyar oktatási rendszerre nézve rendkívül veszélyesnek nevezte az ukrán oktatási törvényben tervezett módosításokat, amelyek a parlament általi elfogadásuk esetén
jelentős mértékben szűkítenék a közösség anyanyelven történő oktatáshoz fűződő jogait,
és komoly visszalépést jelentenének a mostani állapothoz képest. Közölte, más ukrajnai nemzetiségi szervezetekkel összefogva a KMKSZ mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ne csorbuljanak a kárpátaljai magyarság alkotmányos jogai az anyanyelvű oktatáshoz, annál is inkább, mert az ukrán alkotmány tiltja a már meglévő jogok szűkítését.
Brenzovics László kitért arra is, hogy az utóbbi időben jelentős mértékben javultak Ukrajna és Magyarország kapcsolatai, aminek szerinte bizonyítéka Volodimir Grojszman ukrán miniszterelnök november 24-én esedékes budapesti látogatása. Emlékeztetett arra, hogy több nemzetközi szereplő is ellenérdekelt az ukrán-magyar kapcsolatok fejlődését illetően, így Oroszország és Románia sem nézi jó szemmel Kijev és Budapest közeledését. Több mint érdekes ennek fényében - mondta -, hogy
nem az ukrajnai románok, hanem éppen a kárpátaljai magyarság
a hivatalosan is megnevezett célpontja az oktatási jogok korlátozására irányuló törekvéseknek.
Vége a hűségnek?
Brenzovics kormánynak címzett kemény bírálata fordulatot jelezhet a magyar párt politikájában. Viktor Janukovics 2014 februári elűzése óta a KMKSZ Petro Porosenko elnök hűséges szövetségesének számított, s a már korábban is tapasztalható magyar- és kisebbségellenes lépéseket inkább bagatellizálni próbálta. 2014 májusában választási szövetségre is léptek az államfő pártjával.
A megállapodásban foglaltak közül azonban a KMKSZ elnökének parlamenti helyén lényegében
semmi nem valósult meg.
Nem történt érdemi előremozdulás sem a nyelvi jogok, sem a magyar oktatás, sem az önálló magyar választókerület ügyében. De azóta is késik az elkobzott egyházi vagyon visszaszolgáltatása, vagy a gulágra hurcolt ártatlanok tízezreinek rehabilitálása is.
Idén áprilisban Brenzovics a kijevi parlament egyetlen magyar képviselőjeként mégis
feltétel nélkül
szavazta meg az új kormányfő, Volodomir Hrojszman személyét.
A politikus kifejtette, a tavalyi évben nagyságrendekkel nőtt a kárpátaljai magyarságnak nyújtott magyarországi támogatások mértéke. Jelezte, a KMKSZ 35 ezer pályázatot bonyolított le a pedagógusoknak, egészségügyi dolgozóknak és más kategóriáknak nyújtott anyaországi támogatás folyósítása, valamint a vízumdíj-visszatérítés terén. Sikeresnek nevezte a magyar kormány által Kárpátaljának nyújtott gazdaságfejlesztési támogatás célba juttatását. Az ezt megvalósító Egán Ede-terv keretében 3 ezren nyújtották be pályázatukat, és a földnevesítési támogatás terén 13 ezer pályázó ügye már sikeresen lezárult - mondta el Brenzovics László.