Az államfő ezt követően feloszlathatja a jelenlegi kabinetet, és egy átmeneti mandátummal rendelkező, úgynevezett választási kormány felállítását rendelheti el. Ebben az átmeneti kormányban a négy parlamenti párt, az AKP, a Köztársasági Néppárt (CHP), a jobboldali Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) és a kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP) osztozna a kormányzás felelősségében, amíg az új, előrehozott parlamenti választásokat meg nem tartják Törökországban.
Míg az ellenzéki MHP kijelentette, nem támogat semmilyen, úgynevezett választási kormányt és egy előre hozott választást sem, addig a HDP főtitkárhelyettese, Selahattin Demirtas közölte, hogy pártja fontolóra veszi az átmeneti kormányban való részvételt.
Hozzátette, hogy abban az esetben, ha a második legnagyobb politikai pártnak, a CHP-nek lehetősége nyílna kormányalakítási tárgyalásokat folyatni, a HDP szívesen kezdene vele koalíciós tárgyalásokat.
Az AKP a június 7-i parlamenti választásokon elvesztette abszolút többségét, ami főleg a HDP megerősödésének és törvényhozásba kerülésének volt betudható. Ezért a török miniszterelnöknek augusztus 23-ig koalíciós partnert kellett volna találnia, de sem a CHP-vel, sem a MHP-val nem sikerült megegyeznie.
"A jelenlegi helyzetet tekintve nincs lehetőség koalíciós kormány alakítására..., úgy gondolom, megtettem minden tőlem telhetőt ezen a téren, meggyőződésem, hogy kipróbáltam minden változatot"
- mondta Davutoglu hétfőn.
A miniszterelnök a HDP-vel egyáltalán nem kezdeményezett koalíciós tárgyalásokat, igaz, a kurdbarát párt korábban ki is jelentette, hogy nem fog részt venni "egyetlen olyan koalícióban sem, amelyben az AKP is képviselteti magát".
Az AKP-t alapító Erdogan nagy valószínűséggel új választásokat fog kiírni novemberre. Az elnök nem titkolta, hogy egypárti kormányt és alkotmánymódosítást szeretne, amely lehetővé tenné az elnöki kormányzás bevezetését.