Nem nyúlnak az Alaptörvényhez feles többséggel, hanem népszavazásra bocsátják az új alkotmányt - tisztázta a CEU demokráciaintézetének kerekasztal-beszélgetésén az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje.
Márki-Zay Péter szerint a kérdés az, hogyha le is győzik a Fideszt, akkor is Orbánék kezében marad-e az irányítás. Úgy vélekedett, ha a kétharmados törvényekkel nem foglalkoznak, a politikai bűnözők nem kerülnek rács mögé, és a Fidesz pedig bármikor visszatérhet, lévén, kisajátították a bírósági rendszert és a médiát, beleértve a médiahatóságot, amit az ellenzéki jelölt feloszlatna.
Kifejtette, az alkotmányozás ilyen helyzetben kényes téma, amit csak a nép közreműködésével lehet megtenni, majd hozzátette: kormányváltás esetén az is nehezítené az általa elképzelt alkotmányozást, hogy a társadalom rendkívül megosztott, ugyanakkor bízik abban, hogy egy minimális alkotmány, amely lefekteti az alapvető fékek és ellensúlyok rendszerét át tudna menni egy népszavazáson. Azt azonban még nem látni, hogy mik lennének pontosan ezek a fékek és ellensúlyok, hiszen Fleck Zoltán vezette bírói csapatában sincs egyetértés a kérdésben. Kérdésre reagálva elmondta, a Chilében látott alkotmányozó nemzetgyűlés is egy megfontolandó felvetés lehet.
Uniós jog a kétharmad ellen
Kim Lane Scheppelle alkotmányjogász, a Princeton Egyetem professzora szerint a megoldásban az EU-jog segíthet: értelmezése szerint az uniós jog és szerződések minden kétharmados döntést felülírnak, így például az, hogy az Európai Emberi Jogi Bíróság szerint a magyar megfigyelési törvény szembemegy az Emberi Jogok Európai Egyezményével, önmagában illegitimmé teheti az adott törvényt a megfelelő értelmezésben.
Abban Márki-Zay Péter és Kim Lane Scheppelle egyetértettek, hogy a Fidesz nem tesz eleget a gazdasági válság kezeléséért, amely komoly csapdába terelheti az esetleg kormányra kerülő ellenzéket, a miniszterelnök-jelölt szerint viszont Scheppellének azon felvetése, hogy Orbán választási vereségre játszana, teljesen életszerűtlen, „mert a miniszterelnök nem akar azzal kockázni, hogy börtönbe kerül” - írja a hvg.hu beszámolójában.
Az ellenzék már dolgozik a NER-lebontásának tervén
A hét elején az Egységben Magyarországért szakpolitikai kabinetvezetői tartottak sajtótájékoztatót az ellenzék alkotmányozási és NER-lebontási törekvéseiről. Fleck Zoltán akkor azt mondta,
most azon dolgoznak a jogi szakértők, hogy elhárítsák egy esetleges győzelem után az új kormány lebénítását, lebénulását, melynek eszköze az átmeneti közjogi állapot lesz. A tájékoztatón elhangozttakról itt írtunk részletesebben:
Áprilistól átmeneti közjogi állapotra készül az ellenzék: Novák sem tudja megbénítani az új kormányt
Az Egységben Magyarországért szakpolitikai kabinetvezetői részvételével tartottak ma sajtóreggelit az újságíróknak, s mivel ezen részt vett Fleck Zoltán is, (elég) sok minden kiderült az ellenzék alkotmányozási és NER-lebontási törekvéseiről. Kezdetét veheti az átmeneti közjogi állapot Márki-Zay Péter közjogi szakreferense egyébként elárulta, még nem zárult le ez a programalkotó szakasz, igaz, most már a pártokkal zajlik a közjogi és alapjogi pontok összefésülése - ezt követi majd valamikor a pártelnökök hivatalos támogató döntése.