Áprilistól átmeneti közjogi állapotra készül az ellenzék: Novák sem tudja megbénítani az új kormányt

Novák Katalin
MTI/Koszticsák Szilárd

Az Egységben Magyarországért szakpolitikai kabinetvezetői részvételével tartottak ma sajtóreggelit az újságíróknak, s mivel ezen részt vett Fleck Zoltán is, (elég) sok minden kiderült az ellenzék alkotmányozási és NER-lebontási törekvéseiről.

Kezdetét veheti az átmeneti közjogi állapot

Márki-Zay Péter közjogi szakreferense egyébként elárulta, még nem zárult le ez a programalkotó szakasz, igaz, most már a pártokkal zajlik a közjogi és alapjogi pontok összefésülése - ezt követi majd valamikor a pártelnökök hivatalos támogató döntése. 

Fleck Zoltán elmondása alapján kiderült, most azon dolgoznak a jogi szakértők, hogy elhárítsák egy esetleges győzelem után az új kormány lebénítását, lebénulását. 

Ennek lesz az eszköze az átmeneti közjogi állapot.

Ez a jogász szerint egészen az új alkotmány elfogadásáig (népszavazáson való megerősítéséig) tart majd. Ez egy nagyon fontos időszak lesz, mert jelenleg mintegy 330 (háromszázharminc) kétharmados törvény van, és csak nagyon világos, előzetesen lefektetett és közölt elvek alapján lehet ezekhez hozzányúlni. 

Tehát, csak akkor változtathatnak feles többséggel egy kétharmados törvényen, ha az alkotmányos kontrollokat nem sértik ezzel, és lehet igazolni empirikus szempontból (nem működik a kormányzat), valamint jogi és alkotmányjogi szempontból. 

Mire készülnek?!

Fleck Zoltán szerint is csúszásban vannak a programalkotók, ugyanakkor még időben vannak, és napokon belül megszülethet a végleges közjogi program, ugyanakkor a jogász többször is kiemelte, mindenképpen elő kell ezzel állni a választások előtt, hogy a választok tudják, "mire készül az ellenzék". 

Béna lesz a Márki-Zay-kormány?

A közjogi szakreferens arról is beszélt, hogy az Alaptörvény hatályát, érvényességét egészében nem tudja az új Parlament megkérdőjelezni. Az a leegyszerűsítés, hogy az alkotmányozó hatalommal nem rendelkező parlamenti többség kidobja az alaptörvényt, nem működik. 

Az Alaptörvény hatályban marad, amíg nem lesz új Alkotmánya hazánknak. Fleck Zoltán szerint a következő kormányzati ciklus közepén lehetne csak népszavazás az új alkotmányról, vagy legalábbis minimum kell másfél év az alkotmányozási folyamat végéig. 

Arra a felvetésünkre viszont, miszerint hogyan nyúl hozzá a kétharmados szabályokhoz ebben az átmeneti időszakban az új többség, Fleck Zoltán úgy felelt:

sajnálatos módon, ez egy olyan kérdés, amire nincs univerzális válasz. 

Mint mondta, jelenleg egy autokratikus legalista rendszerben élünk, azaz a NER-ben minden le van papírozva, ezért minden esetben külön erős, legalista, legitimációs érveket kell mondani egy-egy sarkalatos törvény megváltoztatásához, felülírásához. 

Ugyan az Egységben Magyarországért már készített kódifikációs terveket ezekre az esetekre, de azokat még nem akarják a nyilvánosság elé tárni, amíg a Fidesz még ki tudja használni a kétharmados parlamenti többségét. 

Novák Katalin nem zavarhatja szét a Parlamentet

Fleck Zoltán egy érzékletes példán keresztül mutatta be a kihívásokat. Tételezzük fel, hogy a Költségvetési Tanács megvétózza az új kormány költségvetését ("nyilvánvalóan ok nélkül") és ezért Novák Katalin köztársasági elnök feloszlatja a Parlamentet, és új választást ír ki. 

Mi az erősebb érv?

Betartani ezt a kétharmados formális eljárásrendet, és hagyni, hogy a költségvetési tanács blokkolja az új kormány és az ország működését, vagy megfelelő érvekkel alátámasztva mondja ki a törvényhozás, hogy ezt a költségvetési tanácsi döntést a Parlament nem tekinti magára nézve kötelezőnek?

- magyarázta. 

Szintén Novák Katalinnál maradva. A(z egykori) fideszes politikus azt is megtehetné, hogy még a sima feles törvényeket sem írja alá, hanem átdobja az Alkotmánybírósághoz, és a talláros testület meg ül azokon, a kormány pedig nem tud működni. Vajon lenyomható a kormány megbénítása a demokratikus közvélemény torkán? - érvelt Fleck Zoltán, hozzátéve: a köztársasági elnök törvényt aláíró keze segítségre szorul, de ez már egy politikai kompromisszum kérdése. 

Azt is leszögezte: nem hagyhatjuk lebénítani a kormányt, olyan tervet nem adhat a közjogi szakértői csapat, amiben egyszerűen széttárjuk a kezünket. 

Ugyanakkor Fleck Zoltán szerint mivel nem csupán kormányt, hanem rendszert is váltanak, ez kockázat nélkül nem fog menni. Azonban meg kell nyugtatni a közszférát, a bürokráciát, nem lesz káosz a kormányváltás után, sőt, az új kormány eleve kompromisszumokra fog szorulni egy csomó területen, másrészt az ellenzéki Orbán Viktor is rá lesz kényszerülve, hogy egy korlátok közé szorított kormány jöjjön létre. 

Azt ugyanakkor elismerte Fleck Zoltán,

az új kormány az első időszakban nem fogja mindenben elérni a célját.

Lesznek olyan sarkalatos törvények, melyek esetében nem találnak majd elégséges érvet, hogy átírják azokat. 

De az már egy egészen új világ lesz, és az Egységben Magyarországért szerint még az sem elképzelhetetlen, hogy egy kormányváltás után "a közjogi zárványok felébrednek, és ellátják a saját alkotmányos funkciójukat".