A portál szerint az első Orbán-kormány idején még a miniszterelnök tanácsadójaként dolgozó Maróth Gáspár cége kartellgyanúba keveredett egy több tízmilliárd forintos uniós támogatású egészségügyi eszközpark-fejlesztési projektnél.
Miután nyilvánosságra került, hogy Maróth saját cégének üzletrészein egy offshore-hátterű ciprusi céggel osztozik, 2016-ban Maróth már a honvédelmi tárca egyik háttérintézménye, a HM EI Zrt. igazgatósági elnöke volt. Az akkori miniszter, Simicskó István azzal vette védelmébe: nem tudnak róla, hogy „dr. Maróth Gáspár üzleti kapcsolatai a beosztása betöltésével összeférhetetlen lenne, vagy biztonsági kockázatot jelentene.”
Annyira nem jelent kockázatot, hogy a múlt héten Orbán kinevezte „a nemzeti védelmi ipari és védelmi célú fejlesztésekért, valamint a haderő-modernizációért” felelős kormánybiztossá – havi 997 ezres fizetéssel.
Az első Orbán-kormány alatt 2000/2001-ben a Nemzeti Egészségügyi Tanács titkári posztját, majd 2003-ig az Országos Népegészségügyi Program vezetői tisztségét betöltő Maróth Gáspár kormánybiztosi kinevezése apropóján a Zoom.hu megkereste a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH): van-e eredménye a Maróth cégét is érintő, több mint két évvel ezelőtt kartellgyanúval indított versenyfelügyeleti eljárásának.
A GVH válaszában elismerte, hogy az ilyen, a versenyt korlátozó megállapodások vizsgálatára indult eljárásokat 6 hónap (plusz még kétszer 6 hónap hosszabbítás) alatt kell lezárni, de ebbe nem számítanak bele egyes közbenső adatszolgáltatási határidők, így az ügy pillanatnyi végső törvényi határideje 2019. április 28., addig pedig az ügy vizsgálati szakaszban van a GVH előtt. Az eljárás lefolytatásának eredményessége érdekében ezért további konkrét információt nem is közölnek.
A kartellgyanú annak idején jelentős visszhangot kapott. Lényege, hogy Magyarország 2015-ben mintegy 40 milliárd forint értékben hívhatott le EU-s támogatásokat kórházi MR-, CT- és hasonló diagnosztikai berendezések beszerzésére: 81 intézmény tudta így modernizálni az eszközparkját. Csakhogy a GVH később eljárást indított a pályázat miatt, mert azt gyanította, hogy a pályázó cégek egyeztettek a pályázataikról, vagyis kartelleztek.
A kartellvizsgálatban érintett 21 vállalkozás között több nemzetközi cég van, például a Philips, a GE vagy a Siemens magyar leánya; és ott van a több beszerzésen is nyertes VMD Kórház Technológiai Zrt. is, amelynek az egykori MSZP-s Weisz Imre mellett 2014-ig Maróth Gáspár is közvetett tulajdonosa volt. Sőt, ő irányította a céget vezérigazgatóként a kartellgyanús pályázatok idején is; vezetői pozíciójáról 2016. április 11-én, vagyis éppen aznap mondott le, amikor a GVH megindította a versenyfelügyeleti eljárást és házkutatást tartott az érintett cégeknél.
A 444.hu korábbi anyaga szerint végül a kórházak által lehívott 32 milliárd forintnyi beruházási összegből a kartellben résztvevő, nyertes cégeknek a rájuk eső rész 20 százalékát kellett visszaosztaniuk. A portál a birtokába került GVH-s iratok alapján azt írta, hogy a kartell összehangolásával a versenyhivatal két embert gyanúsít: Maróth Gáspárt és Harmat Sándort. Utóbbi személyt a Diagon-ügyben ipari kémkedésért 2013-ban jogerősen elítélték.