Az előterjesztést csak Oroszország, Kína és Brazília támogatta, míg a testület 12 másik tagja tartózkodott. Egy határozat elfogadásához azonban legalább kilenc tag támogatására, illetve arra van szükség, hogy a vétóhatalmak - Oroszország, Kína, Franciaország, az Egyesült Államok, vagy Nagy-Britannia - egyike se blokkolja azt.
Az Alfahír is beszámolt a tavaly szeptember végén elkövetett vélhetően szabotázsakcióban megrongálódott az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 gázvezeték, amely Oroszországból szállított földgázt Európába a Balti-tengeren keresztül. Sas Zoltán a Jobbik-Konzervatívok képviselője szerint a globális biztonságot fenyegetik az ilyen akciók, Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő pedig lapunknak úgy fogalmazott, megdöbbentő, hogy a tenger alatt futó gázvezetékek és más hálózatok mennyire védtelenek.
Az ügyben Svédország, Dánia és Németország vizsgálatot indított, de egyelőre nem sikerült tisztázni, ki állhatott a robbantások mögött. A három ország az ENSZ BT-nek címzett levélben ugyanakkor közölte, hogy a károk "szabotázs okozta erőteljes robbanások" következtében keletkeztek és az ügyben az Egyesült Államok és a NATO is szabotázsakciónak minősítette az incidenst.
„Tárgyilagos és átlátható nemzetközi vizsgálat nélkül nem fog kiderülni az igazság a történtekrő” - jelentette ki Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője a szavazást megelőzően.
Moszkva egyébként továbbra is a nyugati országokat gyanúsítja a robbantásokkal, azonban Robert Wood, az Egyesült Államok helyettes ENSZ-nagykövete kijelentette:
„az Egyesült Államoknak nem volt köze a történtekhez. Pont.”
Robert Wood szerint Moszkva megpróbálja aláásni a folyamatban lévő nemzeti vizsgálatokat és elfogult minden olyan eredménnyel szemben, amely nem fedi előre meghatározott, politikai narratíváját.
(MTI)
Címlapkép: Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője. Fotó: MTI/EPA/Justin Lane