A svéd hatósági vizsgáltok szerint beigazolódott, hogy szabotázs történt az Északi Áramlat-1 és -2 gázvezetékeknél szeptember végén, miután robbanóanyag nyomára bukkantak a rongálás helyszínén – közölte a svéd ügyészség pénteken.
Az elvégzett elemzés robbanóanyag nyomait mutatta ki számos vizsgált objektumon. Az összetett és átfogó nyomozás végén fog kiderülni, hogy meg tudnak-e nevezni gyanúsítottat az ügyben
- írta közleményében az üggyel megbízott Mats Ljungqvist.
A Balti-tengerben lefektetett Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 gázvezetéken szeptember végén történtek robbanások, Svédország és Dánia kizárólagos gazdasági övezetében. Az első csővezetékpár mindkét szálán és a másodiknak az egyikén észleltek sérüléseket. Összesen négy helyszínen ömlött gáz a tengerbe. Már akkor felmerült a gyanú, hogy szabotázs történt.
Holoda Attila az Északi Áramlat robbanásáról: „Műszaki szempontból ilyen véletlenek nincsenek"
Nem lehet véletlen, hogy azok a kormányok, akik ezt vizsgálják, úgy vélik, ez valamiféle szabotázsakció lehet, hiszen a robbantás tényét a szeizmológiai intézetek is jelezték - mondta lapunknak Holoda Attila energetikai szakértő annak kapcsán, hogy az Északi Áramlat gázvezeték Balti-tengeri szakaszán már négy helyen is szivárog a földgáz.
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban az angolszászokat, elsősorban Londont hibáztatta a történtek miatt, míg a nyugati országok Oroszország felelősségét firtatták. A svéd és dán hatóságok nyomozást indítottak az ügyben.
Dánia a múlt hónapban tájékoztatott, hogy az előzetes vizsgálatok szerint a vezetékeket erőteljes robbanás rongálta meg.
Az Északi Áramlat-1-et üzemeltető és a Gazprom orosz állami energiavállalat többségi tulajdonában álló Nord Stream AG is hasonló következtetésre jutott, miután kárhelyszíni vizsgálatot végzett. Ebből kiderült, hogy két technogén - nem természetes módon létrejött - kráter található az Északi Áramlat-1 mentén a tengerfenéken, egymástól mintegy 248 méterre. A kráterek mélysége 3 és 5 méter közötti.
Tarjányi Péter: „Magam is megdöbbentem, hogy a tenger alatt futó gázvezetékek és más hálózatok mennyire védtelenek"
Az orosz-ukrán háború árnyékában a Balti-tengerben kiépített Északi Áramlat gázvezeték négy helyen sérült meg a múlt héten, ami a legtöbb elemző szerint nem lehet véletlen. Az, hogy kinek állhatott érdekében egy ilyen szabotázsakció, már csak azért is nehéz megállapítani, mert kapásból három nagyhatalom mutogat egymásra, és akkor nem lehet kizárni valamelyik terrorcsoport elszigetelt merényletét sem.
A vezetékrendszerek Oroszországot és Németországot kötik össze a Balti-tenger alatt. A robbanások pillanatában mindkét vezetékpár üzemen kívül volt: az Északi Áramlat-1 azért, mert az orosz fél augusztusban leállította a földgázszállítást, az Északi Áramlat-2 pedig azért, mert a német fél Oroszország Ukrajna elleni támadása miatt februárban felfüggesztette a rendszer üzembe helyezési eljárását.
(MTI)