Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) vezetője idén hat állami szerv és köztestület vezetőjének küldött levelet. Ebben információgyűjtést, adatszolgáltatást kért a kulcsfontosságú állami intézmények vezetőitől a kormány létrehozta hivatal elnöke.
A hatból négy sajnos pozitívan is reagált a megkeresésre, készek az együttműködésre.
Minderre az Átlátszó derített fényt.
Információik szerint négy megkeresett állami szerv, az MNB, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) válaszolt pozitívan a megkeresésre.
Csak a Magyar Ügyvédi Kamara és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKVK) utasította vissza a megkeresést.
Nagyon kíváncsi a “Szuverenitásvédelmi” Hivatal. Saját hatáskörét is túllépné?
A kiperelt dokumentumok alapján az SZH állami intézményekhez és köztestületekhez intézett kérései túlterjeszkedni látszanak a szervezet törvényi felhatalmazásán.
A Magyar Nemzeti Banktól például négy dolgot kért Lánczi Tamás:
◾ illesszék a kereskedelmi „bankok egyedi IT infrastruktúrájához és ügymenetéhez” azt, ahogy az SZH jövőbeni kéréseik hozzájuk befutnak.
◾ „kimutatható lehessen az egyes pénzintézetek ügyfelei számláin”, hogy milyen „utalások és átvezetések történnek”,
◾ az SZH kapjon ilyen, a „szuverenitásvédelmi törvény szemszögéből megalkotott” kimutatásokat, „amelyek alkalmasak a projekt cégek és ad-hoc, magánszemélyekre vonatkozó, a szuverenitásvédelmi törvényben foglalt tényállás kimerítésére”,
◾ mesterséges intelligenciát is hasznosítsanak „a mintázatok és rejtett összefüggések kimutatására”.
Ezekben hajlandó is együttműködni Matolcsy György.
Lánczi azt kérte a NAIH elnökétől, Péterfalvi Attilától,:
◾ “a NAIH-hoz érkező, a szuverenitását sértő vagy veszélyeztető tevékenységekkel kapcsolatos” bejelentéseket „haladéktalanul” továbbítsák a hivatalnak,
◾ „a NAIH megkeresésre tájékoztassa a hivatalt az általa indított vizsgálatokról”,
◾ a NAIH jelöljön ki egy kapcsolattartót, akinek „hatáskörébe tartozik a szuverenitás védelemmel kapcsolatos adatok gyűjtése és az arról történő tájékoztatás”.
A NAIH elnöke válaszlevelében belegyezett mindhárom kérésbe, azzal, hogy a hivatalnak megküldött beadványokban anonimizálni fogják a személyes adatokat.
Az adóhatóságtól Lánczi azt kérte:
◾ a NAV dokumentálja az „operatív elemző-értékelő” (azaz a bűnügyi, fedett hírszerzési) tevékenysége során észlelt, „szuverenitást sértő vagy veszélyeztető tevékenységekkel kapcsolatos” információkat, és ezeket haladéktalanul adja át a „társzervek” részére – az együttműködés kialakítása folyamatban van.
A Médiahatóságtól pedig azt kérték, hogy
◾ az NMHH műsorfigyelő és -elemző főosztálya készítsen elemzéseket „a nemzeti szuverenitást sértő tartalmak megjelenéséről”, illetve állítson fel olyan rendszert, ahol lakossági bejelentéseket fogadnak az ilyen tartalmakról. Ezeket az elemzéseket és bejelentéseket pedig „haladéktalanul” küldjék el az SZH-nak,
◾ náluk is legyen felelőse a szuverenitásvédelmi adatok gyűjtésének és továbbításának,
◾ egészítsék ki a hatóság szabályzatait a „szuverenitás védelmét elősegítő szakmai és fegyelmi szabályokról”.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamarától (MKVK) Lánczi egyebek mellett azt kérte:
◾ „a könyvvizsgálói tevékenység végzése során tapasztalt, a szuverenitásvédelmi törvénybe ütköző magatartás” jusson az SZH tudomására,
◾ a kamara bocsásson ki állásfoglalást a könyvvizsgálóknak „az információk bejelentésére vonatkozóan”,
◾ egészítse ki szabályzatát „a szuverenitásvédelemmel kapcsolatos könyvvizsgálói feladatokról és felelősségekről” szóló új regulákkal,
◾ a hivatal kapjon közvetlen kapcsolattartót a kamara minden megyei szervezeténél.
(Címlapkép: Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke beszédet mond a Nézőpont Intézet Sajtószabadság Magyarországon 2023 című elemzését bemutató rendezvényén Budapesten, a Polgári Magyarországért Alapítvány székhelyén 2024. június 25-én. MTI/Balogh Zoltán)