Az 1921-ben született Biszku Béla az 1950-es évektől az állampárt vezetőségéhez tartozott, 1956 után belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes volt.
A Fővárosi Főügyészség 2012 szeptemberében több ember ellen elkövetett emberölésre való felbujtás háborús bűntettével gyanúsította meg Biszku Bélát. 2013 októberében a Budapesti Nyomozó Ügyészség háborús bűntett és más bűncselekmény elkövetése miatt vádat emelt ellene. 2014. május 13-án első fokon öt és fél éves szabadságvesztésre ítélték, de 2015 nyarán, másodfokon mindezt hatályon kívül helyezték, és új eljárást rendeltek el. Tavaly decemberben két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Biszku Bélát első fokon a Fővárosi Törvényszék.
Biszku Béla volt az egyetlen olyan kommunista vezető, akit az 1956-os sortüzek elrendelésében betöltött szerepe miatt a rendszerváltás után bíróság elé állítottak.
A bíróság a megismételt eljárásban mindazonáltal felmentette a vádlottat az 1956 decemberében a budapesti Nyugati téren, valamint a Salgótarjánban történt, összesen 49 halálos áldozatot követelő sortüzekkel kapcsolatban az aljas indokból, több ember sérelmére felbujtóként elkövetett háborús bűntett vádja alól. A törvényszék szerint Biszku Béla bűnössége ugyanis ezekben az esetekben nem megállapítható.
Az ítélethirdetést Novák Előd, a Jobbik alelnöke vérlázítónak nevezte, aki szerint "a kommunista bűnök nyilvános tagadásával ért fel az az ítélethirdetés, amelynek keretében a bíró lelkesen mentegette az indokolásban Biszku Bélát". Az ügyészség és a bíróságok eddig időhúzásra játszottak, a mostani ítélet pedig nyilvános felmentéssel ér fel, hiszen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélni valakit háborús bűntettek miatt több mint vérlázító - érvelt. A következő lépés már csak a "bűncselekmény hiányában történő felmentés" lehet - jegyezte meg.
A Jobbik az elmúlt hat évben többször is kezdeményezte az 1956-os szabadságharc és forradalom vérbe fojtójának, és az ezt követő megtorlások levezénylőjének felelősségre vonását. 2010-ben Biszku ellen feljelentést tett a párt a kommunista bűnök tagadása miatt, majd 2012-ben kommunista és emberiességellenes bűncselekmények elkövetése miatt.
A Novák Előd és Szilágyi György által benyújtott feljelentésben szerepelt kényszervallatás, felbujtóként elkövetett emberölés, a magyar állam területe elleni hűtlenség és felségsértés is. A bűncselekmények miatt indult nyomozást bizonyítottság hiányában azonban megszüntették.
Szilágyi György tavaly nyáron, miután másodfokon hatályon kívül helyezték a 2014-ben első fokon megállapított öt és fél éves szabadságvesztést, és új eljárást rendeltek el, úgy fogalmazott:
„a hatalom arra próbál rájátszani, hogy Biszku Béla már nagyon idős, és azt várják, hogy meghaljon, és ne kelljen ítéletet hozni az ügyében”.