Benkő Tibor vezérezredes közlése szerint a kéttagú személyzet a leszállás után elhagyta a gépet, a tüzet eloltották, de az egyik pilóta súlyos égési sérüléseket szenvedett, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Honvéd Kórház (Honvédkórház) égésplasztikai osztályán ápolják Budapesten.
A sérülésének pontos fokát és a felépülésének várható idejét nem tudta megmondani, mint közölte, a sajtótájékoztató idején a pilótát még vizsgálták.
Az elmúlt bő hónapban két Gripen-baleset is történt. Még május 19-én a csehországi a cáslavi reptéren törött össze egy kétüléses Gripen. Egyelőre úgy tűnik, hogy a pilóták hibájából, tehát a svéd gyártó biztosan nem fog helyette új gépet adni. Itt legalább a pilóták nem sérültek meg.
Június 10-én pedig az egyik JAS-39 C Gripen típusú repülőgépen a felszállás után a repülést veszélyeztető műszaki hiba lépett fel, az orrfutót nem lehetett megfelelően kiengedni. A pilóta megfelelő biztosítás mellett kényszerleszállást hajtott végre, ami közben katapultált. Csigolyatöréssel került kórházba. A harci gépe ebben az esetben javítható állapotban maradt. Sajnálatos módon a harci repülő katapultülése nem működött megfelelően, ezért szenvedett sérülést a pilóta. A balest után a vizsgálat lezárultáig a Gripenek repülését megtiltották. A két balesetben mintegy 20 milliárd forintnyi kár érte a Honvédséget.
Csütörtökön pedig egy Jak-52-es légcsavaros kiképzőgépet ért baleset. Ennek körülményeiről egyelőre csak annyit tudni, hogy a levegőben kigyulladt. Az egyik pilóta pedig sajnálatos módon súlyos égési sérüléseket szenvedett.
A romániai Aerostar repülőgépgyártól 1994-ben 12 Jak-52 érkezett Magyarországra. 2003. november 13-án a Magyar Légierő egyik Jak–52-ese gyakorló repülés közben Szolnoktól nem messze, Tiszagyenda határában lezuhant, mindkét pilóta életét vesztette.
A Jak-52-es amúgy megbízható és népszerű repülőgép. A világ számos országa, többek között az Egyesült Államokba és Kanadába is exportálták. A repülőkből számos példány civil használatban van.
Gondok vannak a biztonságos üzemeltetéssel?
Két hete működésképtelennek nevezte a Magyar Honvédség repülésbiztonsági rendszerét az mno.hu-nak egyik forrásuk, a rövid időn belül második, életveszélyt okozó, milliárdos anyagi veszteséget eredményező Gripen-baleset nyomán. A lap másik informátora pedig úgy fogalmazott, hogy a kormány által 2011-től bevezetett működési modell, struktúra és humánpolitika (benne az utánpótlásképzés) egyszerűen alkalmatlanná tette a honvédséget a repülőtechnika biztonságos üzemben tartására.
A lapnak nyilatkozó források azt mondták: a rendszerben lévő tartalékok mostanra elkoptak, és azonnal súlyos repülőesemények sora következett be – mutatnak rá. A kérdésben járatos aktív és nyugállományú, valamint civil szakértők – a hazai katonai repülés korábban, illetve jelenleg meghatározó figurái – minden esetben azzal a feltétellel vállalták a lappal történő beszélgetést, hogy kilétüket nem hozzák nyilvánosságra.