Tovább erősödik az idősek jelentős részének elszegényedése, a bérek és az ellátások között mélyül a szakadék, a létminimum alatt élő nyugdíjasok sem számíthatnak életszínvonaluk javulására, és tovább romlik az egészségügy helyzete. Ez a következménye annak, hogy a kormány gyáva, és nem meri vállalni a nyugdíjreformot
– nyilatkozta a Népszavának Simonovits András közgazdász.
Bár a kormányzat korábban maga vállalta az Európai Bizottság előtt a nyugdíjrendszer reformját a helyreállítási pénzekért, és ehhez szakértőket is felkért, de mégsem lesz változás.
Még a múlt héten publikálták azt a nemzetközi nyugdíjjelentést, amit a fideszes kabinetnek június 30-ig kellett volna társadalmi egyeztetésre bocsátani, és ami az első lépés lett volna a Bizottságnak ígért nyugdíjreform irányába. A kormánynak 2025. március 31-ig kellene elvileg hatályba léptetnie a hazai nyugdíjreformról szóló jogszabályt, ehhez készített most javaslati csomagot az OECD. A jelentés célja, hogy feltárja azon megoldásokat, amikkel a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntartható maradhatna hosszú távon.
Az OECD által elkészített javaslatcsomagban többek között ajánlásként szerepelt
🥮 a jelenlegi, 65 évet jelentő nyugdíjkorhatár 69 évre emelése
🥮 a korkedvezményes Nők40 fokozatos szigorításával együtt.
A Varga Mihály-féle Pénzügyminisztérium azonban a lap megkeresésére azt közölte:
az Orbán-kormány nem tervez változást a hazai nyugdíjrendszerben, a nyugdíjak értékállóságát megőrizi, a 13. havi nyugdíjakat pedig kifizeti.
Emellett a Bizottság „nyomására” felkért szakértő javaslataival a kormány nem ért egyet, azokat nem támogatja. Simonovits András erről azt mondta:
európai uniós összevetésben páratlan, hogy fő szabályként 65 év alatt nem lehet nyugdíjba menni.
A közgazdász azt is kifejtette, az OECD is visszavezetné az előrehozott csökkentett nyugdíjat. S ahhoz, hogy ez a kedvezmény hosszú távon ne jelentsen extra terhet, a nyugdíjat az előrehozás mértékével arányosan, például évente 6 százalékkal csökkenteni kellene. Simonovits hozzátette: igaz, hogy az OECD-javaslatcsomag nem ígér könnyű álmot, és akármelyik javaslat elfogadása rövid távon népszerűségvesztést okozna a kormányzatnak, komoly változtatások nélkül viszont egyre nőnek a nyugdíjrendszer feszültségei, és hamarosan egyre erőteljesen megszorítások válnak elkerülhetetlenné.
Még akár a 13. havi nyugdíj eltörlése is megtörténhet
– vetítette előre a lehetséges forgatókönyvet.
Egyébiránt az OECD-jelentés kitért arra is, hogy a nyugdíjminimum szintje 2008 óta változatlan, ennek eredményeként ez a második legalacsonyabb érték az OECD-ben a bruttó átlagkereset százalékában.
Ismeretes, Varga Mihály múlt év végén még arról beszélt, hogy társadalmi vitát indítanak a nyugdíjreformról 2024 elején. Akkor a fideszes politikus hangsúlyozta, hogy a nyugdíjrendszer működését hosszú távon is biztosítani kell, de sürgős beavatkozása nincs szükség ezen a téren, egyúttal visszautasította a megszorító intézkedéseket is.
Az OECD néhány hónapja közölt statisztikáiból az derült ki, hogy Európán belül a magyarok élnek az egyik legkevesebb időt nyugdíjasként, a férfiak átlagosan 14,5 évre, míg a nők 20,7 évre számíthatnak. Ezenfelül a várható élettartamot illetően is volna még hova fejlődni Magyarországon.
(Címlapkép: Unsplash.com)