Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI vagy AI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását - ezt közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Az ominózus egyezmény olyan jogi keretet határoz meg, amely az AI-rendszerek teljes életciklusára kiterjed, és a felelős innováció előmozdításán túl foglalkozik az általuk jelentett kockázatokkal is.
Marija Pejcinovic-Buric, az Európa Tanács főtitkára a szerződéssel kapcsolatban kiemelte: szükség van olyan nemzetközi jogi normákra, amelyet a különböző kontinensek azonos értékeket valló államai támogatnak a mesterséges intelligencia előnyeinek kiaknázása és a kockázatok mérséklése érdekében.
A szerződés hatálya kiterjed az MI-rendszerek használatára a közszférában és a magánszférában is.
Az egyezményt aláíró feleknek intézkedéseket kell elfogadniuk a lehetséges kockázatok azonosítására, értékelésére, megelőzésére és mérséklésére. Biztosítaniuk kell továbbá az elszámoltathatóságot és a felelősséget az MI-rendszerek által esetlegesen okozott káros hatásokért, valamint azt, hogy az ilyen rendszerek használata közben tiszteletben tartsák az egyenlőséget, a megkülönböztetés tilalmát és a magánélethez való jogot.
Mint leszögezik: ami a demokráciát fenyegető kockázatokat illeti, a szerződés tiltja a részt vevő felek számára, hogy a mesterséges intelligenciára épülő rendszereket a demokratikus intézmények és folyamatok aláásására használják fel.
Az aláíró országok nem kötelesek alkalmazni a szerződés rendelkezéseit a nemzetbiztonsági érdekek védelmét segítő tevékenységekre, de kötelesek biztosítani, hogy ezen tevékenységek során tiszteletben tartsák a nemzetközi jogot, a demokratikus intézményeket és folyamatokat.
A keretegyezményt szeptember 5-én a litván fővárosban, Vilniusban írják majd alá.
Emlékezetes, épp a mai Európa Tanács-ülésen történt az is, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter megvétózta, hogy ukrán béketervről tanácsi határozat születhessen. A tárcavezető egyébiránt azzal érvelt, hogy hiányolja a többi béketervet.
(Címlapkép: Illusztráció - Unsplash)