Merkel pártja gyengül, de még erős
Ember Zoltán, az Iránytű Intézet kutatásvezetője és elemzője az Alfahírnek nyilatkozva elmondta: a merkeli menekültügyi álláspontról is szavazni fognak a tavaszi tartományi választásokon, ezért az országos politika a szokottnál nagyobb befolyással lesz a márciusi voksoláson. Az elemző azonban arra figyelmeztetett, hogy a változások ütemét, illetve egy-egy botrány hatását a sajtó jelentősen túlbecsüli, a választói viselkedés változása lassú folyamat. Ember Zoltán úgy véli, a CDU gyengüléséből a migránskritikus Alternatíva Németországért (AfD) profitálhat leginkább, mindhárom tartományi parlamentben át fogják lépni az 5%-os bekerülési küszöböt.
„A közhangulat kedvez az AfD-nek, de korántsem biztos még, hogy erős és tartós szereplője marad a német közéletnek”
- jelentette ki lapunknak Ember.
Az SPD a választás által érintett három tartományban gyengült, ebből kettőben a bevándorlásellenes Linke számít haszonélvezőnek, akik két nyugati tartományi parlamentbe is betehetik a lábukat, ami új jelenség. Az Iránytű elemzője rámutatott: sokat számít majd a menekültügy és a bevándorlás, azonban a CDU győzelmei ma biztosak lennének, de a közeljövő nehezen kiszámítható.
Merkelnek jelenleg nincs alternatívája
„Angela Merkelt egyre inkább a korlátlan befogadás politikájával azonosítják, ezt pedig a politikai túlélésének érdekében el kell kerülnie”
– szögezte le Ember Zoltán.
Szerinte a kancellár helyzete nem egyszerű: „nyomás alatt van egyrészt a választók felől pro és kontra egyaránt, a saját pártja, kormánytagjai is bírálják időnként a menekültügyi politikáját, de nem szabad megfeledkezni a két koalíciós partner a CSU és az SPD - általában egymásnak gyökeresen ellentmondó – álláspontjáról, illetve a külföldi szereplőkről sem”.
Az elemző a hatalomtechnikai teljesítményében látja Merkel legnagyobb erősségét.
„Jelenleg nincs alternatívája, ráadásul a népszerűsége csökkent ugyan, de még mindig elég erősnek számít, a pozíciói az elmúlt hónapok során hullámzóan hol meggyengülnek, hol megerősödtek, például december végére kifejezetten megerősödtek. Fontos, hogy összességében gyengébbnek tűnik Merkel helyzete Magyarországról, mint a német valóságban”
- hangsúlyozta az Iránytű elemzője. A menekültválság kezelése kapcsán hozzátette: a merkeli reakció továbbra sem nevezhető határozottnak, irányváltás nem tapasztalható a merkeli álláspontban, valójában csak további kiigazítások történnek, némi retorikai hangszínváltással vegyülve.
„Angela Merkel nem mondhat ellent egyik napról a másikra korábbi önmagának, pláne úgy, hogy álláspontja nagyrészt morális érveken nyugodott, kisebb részben reálpolitikai megfontolásokkal vegyülve”
– mondta az elemző. Hozzátette: ami most történik, beilleszthető abba a folyamatos szigorítási, álláspont-változtatási folyamatba, amely még ősz elején elindult. Ember Zoltán szerint azonban látni kell, hogy a tervezeteket nem követi cselekvés, vagy nem alkalmazzák az elfogadott szigorításokat a gyakorlatban politikai akarat, a hatóságok/szervek leterheltsége, esetleg a jogszabályok gyakorlati kivitelezhetőségének hiányosságai okán, vagy el sem fogadják azokat, mint pl. a novemberben előterjesztett, decemberben a koalíciós partner SPD által megfúrt menekültügyi jogszabálycsomagot. Továbbá az Iránytű elemzője arra is felhívta a figyelmet, hogy a kölni eseményekre nem a határok lezárása volt a válasz, hanem a zaklatásokkal kapcsolatos jogszabályok szélesítése, aktualizálása, pontosítása, tehát a helyzethez való alkalmazkodás figyelhető meg. A kiutasításnak eleget nem tevők esetében a segélyeket csökkentik, nem pedig megszüntetik. A kiutasítások továbbra sem haladnak. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy Németországban a kiutasítás döcögősen halad, csak 2014 során 124 ezer fővel nőtt azok száma, akik menekültstátuszát elutasították, ám mégis Németországban tartózkodtak. Ember szerint ez a szám a többszörösére fog nőni, hiszen az érintettek jelentős része maradni kíván, mozgásuk nem ellenőrizhető.
„Szinte garantált, hogy ezek az emberek a társadalom partvonalára szorulnak, vagy feketemunkások lesznek, és azért sodródnak partvonalra, vagy beszippantja őket az alvilág, esetleg megtalálják őket egyes hitszónokok”
- figyelmeztetett az elemző.
A kölni események megismétlődhetnek
A szilveszteri németországi események kapcsán Ember Zoltán elmondta: amennyiben a zaklatáson túli motívumok is szerepet játszottak, a cél a zavarkeltés, félelemkeltés, destabilizáció lehetett, a terrortámadás szándéka kizárható, de elképzelhető, hogy az elméleti szerzők „vizsgáztatták, próbára tették” a hatóságok fellépését, reakcióját. Az Iránytű Intézet elemzője szerint a német hatóságokat látványosan felkészületlenül érte az eset. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok, egyéb szervek egymás közti együttműködése még az Európai Unió tagállamain belül is elégtelen, a közös szervek, például az Interpol és az Europol felé is.
„Az információ érték, ezért a megosztás gyakran késik, illetve nem teljes körű”
- jelentette ki az elemző. Ugyanakkor azt is problémának nevezte, hogy a német rendőrség rendívül leterhelt, ott kell lenniük a határokon, biztosítaniuk kell a regisztrációt, a menekültszállások mellett is őrző-védő tevékenységet szükséges vállalniuk. Tehát a rendőrségnek kevesebb ereje marad a rendfenntartásra, bűnüldözésre. Ember Zoltán szerint elviekben így újra megismétlődhetnek a szilveszteri események.