Az elmúlt időszakban több hazai tradicionális húsüzem (például: Kapuvár, Kaposvár, Zalaegerszeg, Törökszentmiklós) is ilyen-olyan okokból bezárt, ugyanakkor az összes ilyen esetben a magyar termelők kerültek a vesztes oldalra.
Ezek az üzemek nemcsak a 100 éves múltjuk miatt fontosak (őrizve egyben a magyar kultúra egy-egy helyi zamatát is), de regionális szinten is komoly szerep hárult rájuk, hiszen a közeli termelők megélhetését biztosították.
[video:https://www.youtube.com/watch?v=v77kbxiJJQ0]
Magyar Zoltán ezen folyamat mögött koncepciót lát, szó sincs arról, hogy az üzemek bezárása a véletlenek sorozata lenne – figyelmeztette az Országgyűlést a jobbikos honatya. Szerinte ugyanis így tisztították meg az utat a konkurencia előtt.
A nemzeti párt agrárpolitikusa arra is emlékeztetett, hogy az általa a pápai húsüzem kapcsán szorgalmazott parlamenti vizsgálóbizottságot a fideszes többség egyszerűen lesöpörte az asztalról.
Miközben még mindig nem derült ki, hogy a mennyi pénzébe került a magyar adófizetőknek a pápai húsüzem csődje, és hogy milyen hatástanulmányok készültek az üzem megmentésére (úgy "mentették meg" a gyárat, hogy az 1,5 milliárddal tartozik a beszállítóknak, a gazdálkodóknak)?
De egyelőre arról sincs semmilyen konkrétum, hogy az önhibájukon kívül bajba jutott termelőknek nyújt-e bármilyen segítséget a magyar állam. Miért mindig a családi gazdálkodók kerülnek a vesztes oldalra? - értetlenkedett Magyar Zoltán.