A kínai régészek 1976-ban találtak rá Kína első uralkodójának, Csin Si Huangdinek az agyaghadseregére, amelyet azóta legtöbben csak a világ nyolcadik csodájának tartanak. Azóta kiderült, hogy nem ő volt az első uralkodó, aki ilyen különleges sírmellékletet készíttetett magának, hanem már egy, Kr. e. 246-ra keltezett sírból is kerültek elő életnagyságú agyagkatonák. Úgy tűnik, hogy ez bevált gyakorlat lehetett akkortájt a mai Kína területén. Nem tudni, hogy vajon honnan ered a szokás, a kínaiaktól avagy az úgynevzett északi népektől, hunoktól és rokonaitól?
Tabgacsok a Selyemúton
Egy különleges lelet új megvilágításba helyezi az agyaghadseregről alkotott képet. A tabgacs eredetű Vej-dinasztia 386-557 között uralta a mai Észak-Kína jó részét, ők voltak azok, akik az 5. században meghódították a még létező hun királyságokat az Ordoszban és Turfánban. Ezek az uralkodók, illetve magas rangú tisztviselők ugyanúgy agyagkatonákkal temettették el magukat, igaz, ők nem életnagyságú szobrokat készíttettek, hanem mindössze 30 cm magas szobrokat rendeltek meg sírkamrájukba. A hunokkal rokon, illetve a sztyeppei műveltség örökösének számító tabgacsok Pingcseng városban (ma: Datong) alakították ki székhelyüket.
Mini szobrok nyomában
A város külterületén került elő Szima Csinlong hadvezérnek a sírja, amelynek darabjait a városi múzeumban helyeztek el. A hadvezér és felesége nagy tiszteletben állt az udvarban, sok csatában kitüntette magát és hűségét az uralkodó is honorálta. A történeti feljegyzések szerint 484-ben halt meg és fényűző temetést rendeztek tiszteletére. A sírkamra falait freskókkal díszítették. Több mint 450 tárggyal temették el, amit valószínűleg, hogy a temetéskor törtek el. Ez a szokás azzal az ősi sztyeppei hidelemmel állhat kapcsolatba, hogyaz evilágon széttört tárgyak a másvilágon éppé válnak. A mini hadsereg 238 kerámia szoborból áll, amelyek kb 30 cm magasak és hat társadalmi réteget ábrázolnak. Mindegyik szobornak különleges arca van és különböző fegyverekkel vannak felszerelve.