"Mióta nem lehet megemlékezni az elesett hősökről? - HVIM vs. kormánypártok és baloldal

Az egész abból indult, hogy a székesfehérvári kitörésre való megemlékezésre a szervező Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom meghívott egy (sorozott) SS-veterán katonát is, aki később előadást is tartott az élete történetéről Kisbéren. Az eseményt felháborodottan tálaló lapok főként Kónyi-Kiss Botond (HVIM alelnök) beszédét emelték ki, amelyben megemlítette, hogy az USA akadályozta meg Hóman Bálint szobrának felállítását, és hogy az amerikaiak nyíltan megüzenték a magyar kormánynak, hogy az együttműködés alapja az antiszemitizmus elleni harc és a holokauszt témája. Nagyon úgy tűnik, hogy valójában ez csapta ki a legjobban a biztosítékot, ezért támadják a rendezvényt, míg az összes többi körítés csak ürügy, amelyeket lehet mutatni a TV-ben.

 

 

A székesfehérvári rendezvény után, a tegnapi napon a vármegyések Veszprémben, a Szentháromság téren tartottak megemlékezést és (rendhagyó módon) sajtótájékoztatót. Reagáltak az elhangzott vádakra, méltóságteljesen megemlékeztek a Kitörés hőseiről (ahogy tették Székesfehérváron is), és átvonultak a magyar-német katonai temetőbe.

Kónyi-Kiss Botond, a HVIM országos alelnöke a rendezvényen elmondta, hogy a magyar történelem jeles eseményére, a budavári kitörés húszezer magyar és húszezer német katonájára emlékeznek, akik életüket áldozták Budapestért. Feltette a kérdést, hogy mikor lett ilyen ez az ország, hogy nem lehet megemlékezni az elesett hősökről, konkrétan a Buda Vári harcokról. Kifejtette, hogy nem érti, miért mondják mindig azt, hogy erről csak a Budai Várban lehet megemlékezni, és sem Fehérvárnak, sem Veszprémnek ehhez semmi köze. Mint fogalmazott, 1945-ben nemcsak budapestiek, ráadásul nemcsak magyarok harcoltak a Budai Várban.

- tette fel a költői kérdést. Kónyi-Kiss egyébként határozottan visszautasította a rájuk aggatott dehonesztáló jelzőket.

Bejelentette továbbá, hogy a Párbeszéd Magyarországért nanopárt emlékmű-rongálása kapcsán feljelentést tett a HVIM, mert a mozgalom álláspontja szerint a cselekedettel meggyaláztak egy katonai emlékművet.

- zárta beszédét egy kérdéssel.

 

Barcsa-Turner Gábor, a HVIM társvezetője azt is közölte, hogy a PM-et személy szerint ő jelentette fel, mert ezt kötelességének érezte a Becsület Napján. Mint fogalmazott, nem tudott volna kiállni, ha nem teszi meg a feljelentést. A vármegyések a megrongált emlékművet katonai emlékműnek tekintik, mert

Az elmúlt napokban náci, újfasiszta, nyilaskeresztes jelzőket aggattak rájuk, pedig ők csak válogatás nélkül fejet hajtanak minden elesett magyar és német katona előtt, számukra minden áldozat fontos, attól függetlenül, hogy milyen alakulathoz tartoztak (akár sorozott, akár önkéntes, akár magyar, akár német, akár SS alakulathoz) - hangsúlyozta. 

 

Kiemelte továbbá, hogy abszurd módon azért támadják őket, mert minden katonáról megemlékeznek. Beszédében elmondta, hogy önmagukat a kitörés napi hősök szellemi örököseinek tekintik, míg a "balliberális firkászokat és politikusokat" a szovjet megszállók és velük kollaboráló "hazaárulók szellemi örököseinek" nevezte, akik ugyanúgy hazaárulást követnek el.

 

 

A HVIM társvezetője bejelentette azt is, hogy mint minden évben, úgy ezután is fognak megemlékezéseket tartani, sőt ezentúl már konferenciát és veterántalálkozót is szerveznek majd, tekintve, hogy "az igazi hősök emlékét senki sem ápolja, a veteránoknak bujkálniuk kell, annak ellenére, hogy életüket kockáztatták". 

 

Az a világbotrány, hogy az értünk, hazánkért harcolókra nem lehet megemlékezni, és hogy ezek, a mára már idős emberek semmiféle elismerésben nem részesülnek, ellenkezőleg, a társadalom kitaszítja őket - mutatott rá Barcsa-Turner Gábor. 

 

Portálunk azon kérdésére, hogy miért tartja fontosnak a Kitörést, leszögezte, hogy a hősiességet, mint a halállal való szembenézést minden korban, minden országnak nagyra kell értékelnie és ugyanakkor fájó szívvel gondolnak az elesett katonákra. Hozzátette, hogy a hősök halála nem volt értelmetlen, hiszen "erőt adnak, példát mutatnak számunkra becsületből, kitartásból". 

 

Barcsa-Turner kifejtette, hogy véleménye szerint katonailag is volt értelme a vállalkozásnak: "mint sokszor a történelem során, most is Európa védőbástyája voltunk, és egész Nyugat-Magyarország lakosságának volt ideje nyugatabbra menekülni, így milliós nagyságrendű lehet azok száma, akik megmenekültek a vörös megszállástól, és nem mellesleg nekünk köszönhető, hogy Németország egésze nem vált szovjet megszállási területté, miközben semmi sem bizonyítja, hogy az átállással megmenekültünk volna, sőt, az ellenkezőjére vannak példák". 

A székesfehérvári megemlékezés utórezgései egyébként nem értek véget. Információink szerint a rendezvényen elöl haladó felvonulókat a rendőrség vegzálni kezdte, és a Rákosi-rendszert idézve azzal fenyegetőztek, hogy

Egyébként úgy tudjuk, hogy egy katonai hagyományőrző ruháról van szó, tehát történelmi szemlétetés céljából volt jelen a ruházat a rendezvényen magyar alakulatok egyenruháival együtt.

A székesfehérvári közgyűlés pedig a mai napon tárgyalta a rendezvénytől elhatárolódó határozatát. A testületi ülésen megjelentek a szervező vármegyések is. Az MSZP-es Márton Roland gyakorlatilag mindenben egyetértett az előterjesztést jegyző polgármesterrel, Cser-Palkovics Andrással, mire a méltatásra az alpolgármester, Róth Péter úgy válaszolt informálisan, hogy "reméljük a költségvetésben is ilyen egyetértés lesz". Jellemző, hogy mi számukra a legfontosabb. 

 

Egyedül a jobbikos képviselő, Horváth-Tancsa Ágnes jelezte, hogy bár a Jobbik nem vett részt a rendezvényen, nem kíván a szavazáson sem részt venni, mert szerinte ez "emlékezetpolitikai kérdés", és ez nem a város vezetésének hatásköre. Szerinte, ha ezzel foglalkozik a közgyűlés, akkor azzal is foglalkoznia kellene, mikor a Munkáspárt koszorúzik, vagy megemlékezést tart. A polgármester minderre arrogánsan úgy válaszolt, hogy Vona Gábornak is el kellene döntenie, hogy cukisodik, vagy masírozik.

 

Ezután, a helyszínen lévő Barcsa-Turner Gábor felállt, és kérte, hogy mint a megemlékezés egyik főszervezőjét, őt is hallgassák meg, majd mielőtt leintették volna, elkezdte mondani, hogy

 

 

Hangsúlyozta, hogy a HVIM egy méltóságteljes, fegyelmezett megemlékezést tartott, attól függetlenül, hogy milyen katonai alakulatok vettek részt a kitörésben. A polgármester a nemzeti együttműködés és a fideszes nemzeti konzultáció eddigi gyakorlatához híven, felállt, szünetet rendelt el, és kivonult.

 

A szünet után Cser-Palkovics András bejelentette, hogy megteszi a büntető feljelentést népképviseleti szerv munkájának megzavarásáért, a közgyűlés pedig - figyelem, a lényeg! - elfogadta az idei költségvetését 17 igennel és 4 nemmel. Minden mehet tovább a szokott mederben, a kitörés hősei pedig várhatnak még arra, hogy méltóképpen megemlékezzenek róluk állami és helyi szinten is.