A Greenpeace Magyarország (Kiskunhalas esetében a helyi Vasvarjú Természetvédelmi Alapítvánnyal karöltve) ismét a sajtónyilvánosságon keresztül mutatta be a magyar társadalom számára, hogy csak úgy, mint az Illatos úton, vagy Balmazújvárosban, az ország számos pontján találhatunk nem megfelelően kezelt veszélyes-hulladéktárolókat. Sok esetben, hiába tudnak a létezésükről az illetékes hatóságok, ha egyáltalán cselekednének, akkor vagy a kárrendezésre szánt költségvetési forrás hiánya miatt, vagy a nem megfelelő jogszabályi környezet okán, de nem tudják eltüntetni a hordókat, így azok zavartalanul szennyezhetik a külvilágot.
Letagadhatatlan tendencia ugyanakkor az is, hogy csak abban az esetben mozdul meg az államgépezet, ha már a sajtó, a civilszervezetek azt kikényszerítik. Addig marad a (látszólagos) mozdulatlanság.
Ennek vetne véget Kepli Lajos, a Jobbik szakpolitikusa. Az ellenzéki képviselő önálló parlamenti bizottság felállítást kezdeményezi, amely a Magyarországon található veszélyes-hulladéktároló telepekkel foglalkozna, ezeknek a számát, állapotát mérné fel, és azt, milyen törvényi beavatkozásra lenne a szükség ahhoz, hogy ne a lakosságnak vagy a civil szervezeteknek kelljen felhívnia a figyelmet a szabadon tárolt, hegyekben álló hordókra; minderről pénteki sajtótájékoztatóján beszélt, a kiskunhalasi telep bejárata előtt.
Örökség
Hálátlan örökség ez: már az 90-es évek eleji felmérések szerint is akár az ezret is elérheti az olyan lerakatok száma, amelyek kockázatot jelenthetnek a környezeti élővilágra, a vízbázisra, a lakosságra. S bár egy részüket sikerült már semlegesíteni, de az azóta eltelt időben újak keletkeztek - minthogy azt a kiskunhalasi eset is tanúsítja - ugyanakkor 2010 óta fokozatosan csökken a kármentesítésre szánt források aránya, jelenleg nincs a költségvetésben kármentési alapra szánt pénz. „Ezért lehetővé kell tenni, hogy már jövőre is álljon rendelkezésre forrás a kármenetesítésre, hogy folytathassuk azt a tevékenységet, amelyet több évtizede elkezdtünk. Hogy egy egészségesebb környezetben élhessünk” - jelentette ki Kepli.
A 2013-ban felszámolt Bács-Reál Kft. által bérelt, azóta tulajdonost váltott, több ezer négyzetméteres terülten már öt esztendeje mindenféle műszaki védelem nélkül több száz tonnányi veszélyes hulladék van a szabad ég alatt.
"Az ilyen esetekkel szemben fel kívánunk lépni, illetve meg akarjuk akadályozni ezek kialakulását"
- tette hozzá Kepli Lajos.
Hogy valamit tennie kell a törvényhozásnak, azt mindenképpen jelzi, hogy ez a helyzet már 2011 óta ismert a Csongrád Megyei Kormányhivatal, illetőleg jogelődje (Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) előtt, ennek ellenére sem sikerült elszállítani a telepen hátrahagyott veszélyes hulladékot.
A politikus elmondta, hogy a felállítandó parlamenti bizottságnak pont ezért két feladata lenne:
- Egyrészt a veszélyes hulladékkal dolgozó működő vállalkozásoknak megfelelő pénzügyi garanciát kell nyújtaniuk egy olyan alaphoz, amelyből finanszírozni lehetne a tevékenységükből származó esetleges következményeket.
- Másrészt az államnak állnia kell az elhagyott, már megszűnt telepeken az azonnali kárrendezést, mégpedig azért, mert évről évre növekszik a kockázata annak, hogy olyan szennyeződés következik be, amely már visszafordíthatatlan következményekkel járna.
Kepli ismertetése szerint az eseti bizottság szakértők bevonásával mérné fel azokat a telephelyeket, amelyek még kockázatot jelentenek, s a végén a Parlament elé terjesztenék a javaslatukat mind a szükséges törvénymódosítások, mind a pénzügyi garanciákat illetően.
"Ennek érdekében hívjuk fel a kormánypárti képviselőket, hogy támogassák a kezdeményezésünket. Egy ilyen ügy mellé oda kell, hogy álljanak, hiszen hazánk jövőjéről van szó. Nem aktuálpolitikai céllal, hanem hazánk jövőért aggódva"
- hangsúlyozta a politikus.
S mielőbb lépni kellene már, mert ott ketyeg a bomba az ország alatt.
2016, Magyarország
A Bács-Reál Kft. esete azonban túlmutat annak környezetvédelmi jellegén – hiszen a felszámoló, a hatóság asszisztálása mellett úgy tűnhetett el a semmibe a cég, hogy közben minden következmény nélkül több száz tonna veszélyes hulladékot hátrahagyott egy telken.
Sőt, a jelenlegi közállapotokra tökéletesen jellemző a kép: miközben az ingatlan tulajdonosa nem tudja birtokba venni, hasznosítani a tulajdonát, addig a Kft. korábbi ügyvezetői Kiskunhalason egy másik céget alapítva továbbra is hulladékgazdálkodással foglalkoznak.
Ez a történet itt még nem ért véget - ez egészen bizonyos!