A bizottság ülésén először azokról a költségvetési módosító indítványokról szavaztak a képviselők, melyek nem érintették az MTA költségvetését.
Pósán László, a bizottság fideszes elnöke elmondta, hogy az MTA beszámolójának tárgyalását Lovász László, az intézmény elnökének kérésére elhalasztják, majd ügyrendi javaslatként előterjesztette, hogy a költségvetési módosító indítványokról az azokat benyújtó frakciók szerint, egyben szavazzanak, a képviselők pedig 2, az Akadémia képviseletében megjelent dr. Vékás Lajos alelnök pedig mindössze 5 percben fejthessék majd ki véleményüket az intézmény költségvetésével kapcsolatos vitában.
Az ellenzéki képviselők méltatlannak nevezték a szavazás menetét és a rendelkezésre álló időkeretet, ebből több alkalommal is parázs vita kerekedett az ülés alatt.
A kormány mindent lesöpört
A fideszes többség a Jobbik, az MSZP, az LMP, a Párbeszéd és a függetlenek által benyújtott módosítókat is leszavazta.
Az ellenzéki pártok képviselői hiába szerettek volna külön szavazni egyes javaslatokról, a fideszes többséget nem hatotta meg sem a jobbikos Ander Balázs, bizottsági alelnök által felhozott Biztos Kezdet Gyerekházakra szánt plusz 2 milliárd forint, sem a Jobbik elnökének, Sneider Tamásnak a szocialista Hiller István által tárgyalásra javasolt módosítója, mely az eleki katolikus templom felújítására adott volna plusz forrást.
Az egyetemi kutatást is ellehetetleníti a kormány
Az MTA költségvetéséről szóló vitában dr. Vékás Lajos kifejtette, hogy az intézménytől elvonni szándékozott 28 milliárd forint
az Akadémia költségvetésének 70, míg az Információs és Technológiai Minisztérium (ITM) költségvetésének mindössze 2 százaléka.
Az MTA álláspontja az, hogy az intézmény "kutatóhálózatának alapfinanszírozása nem tekinthető a kutatásokat közvetlenül finanszírozó forrásnak", így ennek az összegnek az elvétele már csak ezért is indokolatlan, amit az elnökség nem tud elfogadni.
Dr. Vékás Lajos azt is kifejtette, hogy míg az intézményen a kormány azt kéri számon, hogy nem támogatja kellő mértékben az innovációt, addig
az elmúlt 4 évben az MTA alapkutatásainak 29 százalékából született szabadalom, ami nagyságrendekkel több, mint bármely más ipari vagy alkalmazott kutatási területen.
Vékás arra is felhívta a figyelmet, hogy az elvonni kívánt összegből 3 milliárd forint az egyetemek támogatott kutatóhelyeivel közösen felhasználható összeg,
így a megvonás a felsőoktatást is példátlan mértékben érinteni fogja.
Az MTA alelnöke arról is szólt, hogy a magyar állam kutatási céljait hitelező Európai Fejlesztési Bank a 2018-2020-as hitelmegállapodását ahhoz a feltételhez kötötte, hogy az Akadémia intézményhálózata költségvetési forrásokból továbbra is működőképes marad-e.
Ezek fényében az MTA elnöksége két lehetőséget felvázoló javaslatot juttatott el Pósán Lászlóhoz, kérve az elnököt, hogy a bizottság saját javaslatként nyújtsa be azt az Országgyűlésnek.
Ezekről a javaslatokról Hiller István kezdeményezett szavazást az ülésen, ám a kormánypárti képviselők ezeket is elutasították.
A vitában Ander Balázs a fideszes irányítás alatt működő Figyelő közelmúltbeli listázására utalva hangsúlyozta, hogy
"a kormányzati lakájmédia olyan képet igyekszik kialakítani a magyar állampolgárokban, minthogyha az MTA kutatóinak munkája csupán abban merülne ki, hogy az afroamerikai származású, LMBTQ kisebbséghez tartozók integrációs problémáit vizsgálják a tiszántúli aprófalvakban".
Ezzel szemben az ellenzéki képviselő az Akadémia kutatóközpontjainak felsorolásával - csak, hogy néhányat említsünk: Agrártudományi Kutatóközpont, Energiatudományi Kutatóközpont, Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet - érzékeltette, mennyire szűk látókörű és hazug ez a sugalmazás. Hozzátette: most ezek sorsa és működése válik bizonytalanná.
Ander Balázs hangsúlyozta, hogy a Jobbik kiáll az Akadémia függetlensége mellett, és szeretné, ha megmaradnának azok a költségvetési állapotok, melyek eddig ezt biztosították.
Farkas Gergely jobbikos képviselő időkeretében Brenner Koloman, a Jobbik felsőoktatásból érkezett képviselője szólt hozzá a vitához.
A jobbikos honatya arra kérte a kormánypárti képviselőket, hogy a kérdésben vegyék figyelembe a V4-ek akadémiáinak elnöki véleményét, valamint az Európai Akadémiák Szövetségének álláspontját is.
Brenner Koloman szakpolitikai vitát szorgalmazott, és külön kiemelte, hogy a kormány által kezdeményezett költségvetési javaslat nem csak az MTA-ról, hanem
az egyetemek kutatás-fejlesztésének 29 milliárdjáról és az alapkutatási pályázatok 13 milliárdjáról is szól, melyeket szintén bekebelezne az ITM.
Hozzátette: a tudomány embereinek álláspontja egyértelmű a kérdésben, ezért a Fidesznek vissza kell vonnia ezt a költségvetési javaslatot.
Nem használtak az észérvek
Pósán László ezt követően kifejtette, hogy szerinte a Jobbik beadványa 21-21 milliárdot vont volna el az ITM-től és az Akadémiától is, amit szerinte ráadásul nem pótolt volna. Hasonló vád hangzott el a többi ellenzéki párt javaslataival szemben is, amit a honatyák hitetlenkedve és keserű derültséggel fogadtak. (Megjegyezzük, a bizottsági elnök ülés alatti sorozatos értetlenkedését látva mi is hajlunk arra, hogy minimum félremagyarázásról, vagy szövegértési nehézségekről lehetett szó a javaslatok értékelésénél. - a szerk.)
A kormány részéről Cseresnyés Péter államtitkár kifejtette, hogy a kabinet szerint nincs szó forráselvonásról, az MTA meg fogja kapni a szóban forgó 28 milliárd forintot, de a cél az, hogy
"koordináció és egyeztetés" alakuljon ki a minisztérium és az Akadémia között.
Az államtitkár a világ változásaival indokolta, hogy miért van szükség az MTA-nál is reformra, továbbá kifejtette, hogy szerinte a kutatási szabadság megmarad, csupán
"hangsúlyos kutatási területeket szeretnénk közösen megjelölni".
(Mindenki döntse el, mennyire lesz ez közös döntés, amikor az Akadémia nem maga rendelkezne költségvetésének 70 százaléka fölött... - a szerk.)
Ezt követően az MTA-ra vonatkozó módosítókról is "csokorban" szavazott a bizottság, a kormánypárti többség pedig itt is lenyomta az ellenzéki pártok kezdeményezéseit.
Meg akarják törni az értelmiséget
Ander Balázs portálunknak elmondta, hogy
a kormány által hangoztatott koordináció "csupán eufemizmus, valójában bűzlő hazugság".
Szerinte a Fidesz az akadémiai forrásokra is rá akar tenyerelni, ami az intézmény elnöksége által összeállított anyagból is kiderült. Hozzátette: ha Cseresnyés Péternek igaza lenne, akkor érthetetlen, miért tiltakozik mégis mindenki a kormány terve ellen.
Ander Balázs szerint az is híven bizonyítja "a kormányzat álságos szándékait", hogy továbbra sem tudni részleteket arról, milyen formában is történne ez az egyeztetés, és pontosan milyen szakemberek segítenék Palkovics László innovációs minisztert.
"Ebben az országban a közmunkástól, az átlag melósokon át mindenkit megfélemlítettek, most jönnek azok, akikhez eddig nem tudtak hozzányúlni, őket akarják most igába hajtani"
- fogalmazott a jobbikos képviselő, majd hozzátette:
gazdaságilag nem látják indokoltnak, hogy miért vonja magához a kormány ezt a 28 milliárd forintot, maikor ez a költségvetésben nem tétel.
"Itt nem pénzügyi, hanem hatalompolitikai megfontolásokról van szó"
- mondta el az Alfahírnek Ander Balázs.
Orbánék mélyebbre túrnak az MTA zsebében: miniszteri kontroll alatt a kutatásra szánt pénzek
A portálnak nyilatkozó, névtelenségbe burkolózó akadémiai dolgozó szerint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) pályázatainál ezentúl nem lesz elég, hogy azokat - az eddigi szokásoknak megfelelően - két- vagy adott esetben háromlépcsős szakértői csoportok értékelték, múlt péntek óta immár Palkovics Lászlónak is rájuk kell mondania az áment.A minisztérium honlapján szereplő bejegyzésben a következőképpen fogalmaznak az intézkedéssel kapcsolatban: