Lovász László, az MTA elnöke elmondta: a Belügyminisztérium felkérésére bővítette ki az akadémia korábbi migrációs kutatásait, a munkában az MTA öt intézetének csaknem 30 földrajztudósa, kisebbségkutatója, jogásza, közgazdásza, regionális kérdésekkel foglalkozó szakembere vett részt szeptember óta. Kimondta a tanulmány, hogy
a migránsok áramlása nem áll le,
sőt nem is mérséklődik a 2010-es évtized második felében. Még akkor sem, ha a helyzet megnyugszik Szíriában, Irakban, Afganisztánban. A klímaváltozás erősíti a migrációs folyamatot. A „küldő" országok csoportja bővül: az etiópiai, eritreai és szomáliai, bangladesi eredetű bevándorlás már korábban növekedésnek indult, Fekete- Afrika is megjelent a „küldő" régiók között. Kiderült, hogy túlnyomó többségben a fiatal férfiak vannak, akikkel kapcsolatban a kutatók megjegyzik, hogy ezek jelentős része nemcsak a háború, hanem a megélhetési nehézségek elől is menekülhetett
„szerencsét próbálni” Európába.
Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója napjaink legfontosabb politikai eseményének nevezte a migrációt. Olyan kihívásnak, amelyre nagyon nehéz jó választ adni. Hozzátette:
‟...nagyon fontos lenne foglalkozni a társadalmi beilleszkedéssel, az integráció folyamatával is‟
Az MTA kutatói javaslatokat fogalmaztak meg kormányzat számára. Szerintük indokolt tekintetbe venni minden lehetséges külföldi munkaerő-forrást, mi több:
szükség lenne letelepedési ösztönzőkre:
olyan támogatási rendszerre, amely képes a Magyarországon maradni akaró migránsok akár nagyobb csoportjának fogadására is. Ennek az lehet az oka, hogy az MTA szerint a magyar munkaerőhiányt a korábbi években még enyhítő források, például
a határon túli magyarok beáramlása kezd elapadni,
mi több a 2010-2015 közötti időszakban számos példa volt arra, hogy a magyar integrációs támogatások kedvezményezettjei néhány éven belül nyugatra költöztek.