Szakszervezeti jogászok megjegyzik, hogy a munkavállaló akár heti 72 óránál többet is dolgozhat, a munkáltató ráadásul a munkaidő-beosztást, négy nappal korábban is módosíthatja. Ezen túlmenően a rendkívüli munkavégzést a munkáltató rendkívüli indok nélkül is elrendelheti.
Miközben ötéves lett az Alaptörvény, amely szerint
„Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet.”,
az ugyanezen a napon elfogadott új Munka Törvénykönyvét azonban sokak szerint család- és nemzetellenes. A munkaidőkeret ugyanis sokszor azt jelenti, hogy ha egy adott hónapra nyolc hétvégi nap, négy szombat, négy vasárnap esik, akkor ebből hatot (három szombat, három vasárnap) délelőtt, délután vagy éjszaka kell ledolgozni. A kritikusok szerint az ingyen hétvégéztetés legnépszerűbb formája 2016-ra, több cégben az 5/2 –es modell lett, melynek lényege a szombati munkavégzés egy hétköznapi pihenővel.Pl: annak a melósnak, aki éjszakás és bemegy hétfőn, kedden dolgozni, szerdán otthon marad, majd csütörtökön, pénteken, szombaton ismét éjszakázik, annak a bioritmusát jobban megbolondítani már nem lehet.
Bana Tibor jobbikos országgyűlési képviselő parlamenti felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy 2009-ben kezdték el bevezetni a hazai cégek, a nagyobb gyárak a munkaidőkeretet először tesztjelleggel, majd ezt a fajta a munkaidőkeretet az új Munkatörvénykönyv – többek között KDNP-s javaslatra – jogszabályi szintre emelte. Az ellenzéki párt politikus hozzátette:
„600 ezerre teszik azok számát, akik elhagyták az országot”,
többségében képzett, fiatal munkaerő, miközben azokban az országokban ahol a szakszervezetek erősebbek, a munkaadóknak kevésbé kiszolgáltatottak ilyen módon a keményen dolgozó kisemberek.