Itthonról nézve
A migrációs válság hazánkat két szempontból is sújtja; egyrészt Magyarország pont az Észak-Afrikából és a Közel-Keletről Németország irányába tartó bevándorlók útvonalát keresztezi, másrészt térségünkből is ijesztő mértékben vándorolnak nyugatra emberek. Megdöbbentően, a Világbank becslése szerint ez elmúlt 25 évben több mint 20 millión vándoroltak ki Kelet-Közép Európából. Ezzel átlagosan 7 százalékos GDP visszaesést "okozva" az otthoniaknak; a gazdasági visszaeséssel pedig újabb migrációs hullámokat megindítva.A népvándorlás nem új keletű, ugyanakkor ezidáig ennyire látványosan Európa még nem tapasztalhatta meg azt. A folyamatnak alapvetően három kiváltó okát szokás megkülönböztetni: klímaváltozás, háborús konfliktus és gazdasági szempontok.
Az ILO Foglalkoztatási és társadalmi kilátások a világban - Trendek a fiatalok körében című jelentése szerint a világban 71 milliósra növekedett a munkanélküli fiatalok (15-29 év) tömege 2016-ban. A kiadvány összefoglalójából kiderül, hogy az idén 13 éves mélypontra - 4,2 százalékra - lassul a gazdasági növekedés a fejlődő országokban. Ennek eredményeként emelkedik a fiatalok globális munkanélküliségi mutatója: 13,1 százalékra a 2015-ös 12,9 százalékról.
A munkanélküli fiatalok számának növekedése nem az arab országokban végbemenő változásoknak köszönhető elsősorban, a helyzet Oroszországban, Argentínában és Brazíliában romlott drasztikusan (utóbbi kapcsán láthattuk, hogy a riói olimpiai játékok idején milyen demonstrációk voltak).
A fejletteknél rosszabb
A feltörekvő országok állapota persze egyébként is aggasztó: az előrejelzés szerint idén - a 8 millió főt közelítve - 200 ezerrel nő az állástalan fiatalok száma, ezzel változatlanul 9,5 százalék körül alakul a munkanélküliségi ráta a fiatalok körében ezekben az államokban.
A fejlett országokban viszont a legmagasabb a fiatal munkanélküliek aránya, 2016-ban várhatóan 14,5 százalék (9,8 millió fő), és 2017 végére is csak minimálisan csökken, előreláthatólag 14,3 százalékra.
Majd negyedmilliárd
Ennél is aggasztóbb, hogy az ENSZ szakosított szerve szerint 156 millió olyan fiatal él a világban (hangsúlyozzuk, hogy csak erről a korosztályról van szó, ehhez nincsen hozzászámítva az idősebbek, illetve az inaktívak tömege), aki bár dolgozik, de a keresete nem elegendő ahhoz, hogy kitörjön a szegénységből. Az ILO a mélyszegénységet napi 1,9 USD (529 forint) maximális bevételben méri, a mérsékelt mélyszegénységet pedig 3,1 USD (850 forint) maximális bevételhez köti.
Azaz a 71 millió munkanélküli fiatalhoz még hozzá kell számolni 156 millió olyat, aki naponta a munkájából maximum 850 forintot keres!
Ugyan van munkájuk, de...
Ehhez tartozik, hogy az Európai Unió 28 tagállamában a 25 éven aluliak 13 százaléka tartozott a "relatív szegénységtől fenyegetett" (akiknek ugyan van munkájuk, de jövedelmük nem éri el az országos mediánjövedelem 60 százalékát) kategóriába. Érdekes, de a 25-54 éves korosztálynak kevesebb mint a 10 százaléka tartozik ebbe a halmazba.
Globális összehasonlításban a fiatalok 37,7 százaléka dolgozik szélsőséges vagy mérsékelt mélyszegénységben, míg a felnőtteknél ez az arány 26 százalék.
51 millió fiatal migráns
Ennek eredményeként 2015-ben majd 51 millió 25 évnél fiatalabb menekült/migráns élt más országban világszerte (igen, ebben a számban a magyarok is beleszámítanak); 20 százalékuk tartósan is a befogadó országban kíván maradni.Az ILO térségekre is lebontotta a fiatalok kivándorlási hajlandóságát. A megkérdezett legfeljebb 25 éves fiatalok közül a szub-szaharai térségben, a Karibi-övezetben, illetőleg Latin-Amerikában 38 százalékos az elvágyódás, míg Kelet-Európában ez az index 37 százalék.
Az egyes országcsoportok közül az arab világban (Nyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában) a legmagasabb a fiatalok munkanélkülisége (nagyjából 30 százalék), míg Kelet-Ázsiában a legalacsonyabb a ráta (kicsivel több mint 10,5 százalék).
Nagy átrendeződések elé néz világunk.