Egy francia mezőgazdasági szakszervezet (környezetvédelmi szervezetek támogatásával) fordult korábban az Európai Bírósághoz (EuB) annak érdekében, hogy a testület kimondja, az új technológiák, a mutagenezis szintén GMO-nak minősüljön.
Holnap kiderül, hogy az EU jogalkotói utolérik-e a génszerkesztő tudósokat
Szerdán dönt az Európai Bíróság arról, hogy az új génszerkesztési technológiákra vonatkozzanak-e a GMO-kkal kapcsolatos szabályozások. Amennyiben a jogalkotók nem ismerik fel, vagy nem akarják felismerni, hogy 2.0-ás GMO-k piacát is minél hamarabb szabályozni kell, méghozzá korszerű módon, folyamatos monitoring mellett, azzal a multinacionális biotechnológiai cégek térhódítását segítjük.
A gazdák álláspontja szerint ugyanis a gyomirtó szernek ellenálló vetőmagfajták alkalmazásával fennáll a kockázata annak, hogy a környezet, valamint az emberi és állati egészség jelentősen károsodik, hasonlóképpen, mint a transzgenezis esetében.
Gyorstalpaló
A transzgenezistől eltérően a mutagenezis olyan technikák összessége, amely valamely élő faj genomjának idegen DNS beültetése nélkül történő megváltoztatását teszi lehetővé. A mutagenezis technikái tették lehetővé a bizonyos szelektív gyomirtó szereknek ellenálló vetőmagfajták kifejlesztését.Az érdekvédő szervezet szerint pont emiatt az új technológiákra is vonatkozniuk kell a GMO-król szóló irányelvben szereplő kötelezettségek.
Az EuB csütörtöki ítélete szinte teljes mértékben osztja a véleményüket.
"A mai napon hozott ítéletében a Bíróság először is megállapítja, hogy a mutagenezis révén nyert szervezetek a GMO-irányelv értelmében vett GMO-knak minősülnek, ha a mutagenezis technikái, illetve módszerei olyan módon módosítják valamely szervezet genetikai anyagát, amely a természetben nem fordul elő. Ebből következik, hogy e szervezetek főszabály szerint az GMO-irányelv hatálya alá tartoznak, és vonatkoznak rájuk az említett irányelvben szereplő kötelezettségek"
- olvasható a közleményükben.
Annyi kikötéssel, hogy az irányelv nem alkalmazandó az olyan technikák útján nyert szervezetekre, amelyeket hagyományosan számos alkalmazásban használtak, és amelyek biztonságossága régóta bebizonyosodott. Igaz, ebben az esetben is fenntartják, hogy a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy e szervezeteket az uniós jog (különösen az áruk szabad mozgására vonatkozó szabályok) tiszteletben tartása mellett a GMO-irányelvben meghatározott vagy más kötelezettségeknek vessék alá.
A bíróság határozata egyébiránt azt is leszögezi, hogy a mutagenezis és a transzgenezis olyan ütemben és arányban teszik lehetővé géntechnológiával módosított fajták előállítását, amelyek nem mérhetők össze a véletlenszerű mutagenezis hagyományos módszereinek alkalmazásából eredőekkel.
"E közös kockázatokra tekintettel a mutagenezis új technikái útján nyert szervezeteknek a GMO-irányelv hatálya alól történő kizárása veszélyeztetné ezen irányelvnek a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt káros hatások elkerülésére irányuló célját, és sértené az elővigyázatosságnak az irányelv által megvalósítani kívánt elvét. Ebből következik, hogy a GMO-irányelvet a mutagenezis azon technikái útján nyert szervezetekre is alkalmazni kell, amelyek az említett irányelv elfogadása óta jelentek meg.".
Fontos mérföldkőhöz érkeztünk.
"Ezeket az új, "2.0-ás” génmódosítási technikákat teljes mértékben be kell vizsgálni mielőtt kiengedjük őket a földjeinkre, illetve bejuthatnak az élelmiszereinkbe. Üdvözöljük az Európai Bíróság mérföldkőnek számító döntését, amellyel kudarcot vallottak a géntechnológiai ipar arra irányuló legutóbbi kísérletei, hogy ránk kényszerítsék ezeket a senki által nem kívánt génmódosított termékeket"
– értékelte a hírt Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.