Az ősszel több volt kelet-német tartományban választásokat tartanak, egyes felmérések alapján az ellenfelei által szélsőjobboldalinak tartott, bevándorlásellenes AfD (Alternatíva Németországnak) megközelítheti, beérheti vagy meg is előzheti a CDU-t (Kereszténydemokrata Unió). Nem csoda, ha Angela Merkel kormánypártjában egyre határozottabb kijelentéseket tesznek a vélelmezett „szélsőjobboldali fenyegetés” visszaszorítására, csakhogy az AfD-ben komoly esélyét látják annak is, hogy a CDU-ban nőni fog azok száma, akik inkább az együttműködésre mutatnak hajlandóságot.
Nagy harc egy kisvárosért
Két hete még azon aggódott a német politikai fősodor, hogy a festői kelet-német Görlitz lehet az első olyan német város, ahol az AfD polgármesteri széket szerez. A választási kampányba az amerikai álomgyár, Hollywood is beszállt: német értelmiségiekkel együtt színészek és producerek gyakoroltak nyomást nyílt levélben a város lakosaira.
„Ha az a benyomás keletkezik, hogy a város többsége idegengyűlölő, annak híre megy és valószínűleg következményei lesznek”
– írták.
Az AfD jelöltje egyébként egy korábbi rendőr, a tősgyökeres Sebastian Wippel volt, míg kereszténydemokrata ellenfele Octavian Ursu, aki 1990-ben vándorolt be Romániából, és a helyi színház trombitása lett. A választás első fordulóját Wippel nyerte meg a szavazatok 36 százalékával, Ursu 6 százalékkal maradt le. A második fordulóban végül mégis ő nyert, igaz, nem sokkal (Ursu: 55,1% Wippel: 44,9 %), és ehhez kellett a zöldpárti, illetve a baloldali támogatás is. A „győzelem” abból a szempontból sem felhőtlen, hogy az AfD-é lesz a városi testület legnagyobb frakciója (30,8 százalék), mögé került 22 százalékával a CDU. Ennek ellenére Wippel azt mondta Ursunak, reméli, hogy jól együtt tudnak majd dolgozni.
Ez a választás jól példázza az AfD megerősödését az ország keleti felében, az egykori NDK területén. Felmérések szerint Szászországban a CDU 24, az AfD 25 százalékon áll, Brandenburgban a CDU 17, az AfD 21 százalékra számíthat. Thüringiában bár a CDU 26 százalékon áll, az AfD meg 20 százalékon, a kereszténydemokraták helyzete azonban így is szorongatott a 25 százalékon álló Baloldal (Die Linke) miatt. A CDU-nak és a vele pártszövetségben lévő CSU-nak (Bajor Keresztényszociális Unió) ráadásul amiatt is fájhat a fejük, hogy több felmérés is azt mutatja: előzik őket a Zöldek.
Az út elején járnak, de bizakodnak az AfD-ben
„Ha a CDU keleten koalícióra lép a Zöldekkel és a Baloldallal az AfD ellen, az utolsó szavazóit is elveszti”
– véli Alexander Gauland, az AfD elnöke. A Die Welt szombaton szemlézte a Cicero konzervatív folyóiratot, amelynek a politikus azt mondta:
„már nem járunk messze attól, hogy keleten a CDU kiszabaduljon a merkeli politika babiloni fogságából.”
Gauland úgy látja, ennek kezdetét jelentheti, hogy Szász-Anhalt tartományban a CDU egy része már nem zárja ki az együttműködést az AfD-vel, hosszútávon ugyanis a megmaradt CDU-sok meg akarnak szabadulni a Zöldektől és a Baloldaltól való függéstől keleten. Szászországban más a helyzet, ott nem gondolja, hogy együttműködés lesz a CDU és az AfD között, amennyiben a szeptemberi tartományi választást az AfD nyeri meg.
„Tartok tőle, hogy a CDU inkább a Zöldekkel és a Baloldallal köt koalíciót velünk szemben, minthogy velünk egyeztessen egy kisebbségi kormány elfogadásáról. Ennek ellenére azt a tanácsot fogom adni szászországi AfD-s barátainknak, hogy tegyenek egy megfontolt ajánlatot a CDU-nak”
- tette hozzá.
Georg Pazderski, az AfD alelnöke üdvözölte a CDU belső vitáit arról, hogy máshogy álljanak hozzá az AfD-hez.
„Még csak az út elején járunk, de már látszik, hogy az egységfront ellenünk repedezni kezdett”
– nyilatkozta a Welt am Sonntagnak. A politikus biztos benne, hogy a CDU fel fogja adni az eddigi elhatárolódását.
„A régi pártok hosszútávon nem hagyhatják figyelmen kívül választók millióinak akaratát. Különösen nem a vezetőiben erősen csalódott CDU-bázisét”.
Pazderski arra reagált, hogy a CDU két szász-anhalti frakcióvezető-helyettese, Ulrich Thomas és Lars-Jörn Zimmer új megközelítést sürgetett a pártjukban az AfD-vel szemben.
„Nem zárhatunk eleve ki egy koalíciót” – mondta Thomas a Mitteldeutsche Zeitungnak.
Nehéz lesz lemosni a szélsőjobboldali bélyeget
A május 26-i EP-választás már jelzésértékű volt, hiszen az AfD országosan 11 százalékot kapott, és Szászországban, illetve Brandenburgban is megelőzte Angela Merkel pártját. Thüringiában csak két százalékponttal maradt le a CDU-tól. A szakértők és elemzők egyöntetű véleménye, hogy az AfD erősödését a volt kelet-német tartományokban a magas munkanélküliség, az alacsonyabb élet- és bérszínvonal, illetve az illegális bevándorlással szembeni ellenszenv táplálja.
A szélsőjobboldaliság bélyegét ugyanakkor nem lesz könnyű lemosnia az AfD-nek, és emiatt a politikai karantén áttörése sem egyszerű.
Vasárnap ért véget a németországi evangélikus egyház legnagyobb szabású világi rendezvénye. A Bundestag valamennyi pártjából hívtak politikusokat előadónak, kivéve az AfD-ből. A 37. Német Evangélikus Egyházi Napok (DEKT) vezetői még 2016-ban rögzítették, hogy nem hívnak meg közreműködőként olyan előadókat, akik rasszista, vagy az úgynevezett csoportra vonatkoztatott emberellenesség kategóriájába sorolandó kijelentéseket tesznek. Szerintük az AfD politikusai ebbe a kategóriába tartoznak, mert „folytonos átmenet” figyelhető meg a párt és a szélsőjobboldal között. A DEKT résztvevői a szélsőjobboldallal szemben és egy emberségesebb menekültpolitika mellett foglaltak állást.