Az elmúlt napokban vált egyértelművé, hogy az Európai Unió felfüggeszti a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) három alrészét, ami 700 milliárd forint veszteséget jelenthet az országnak. Az Európai Bizottság szerint a 2007 és 2014 között befejezett projektek elszámolásával van probléma. Az indoklás szerint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nem kellő körültekintéssel választotta ki a pályázatok győzteseit, tehát a kormányközeli cégek elsőbbséget élveztek a tendereken. Az uniós forrásokból származó összeg 10 százalékáról van szó.
A határozat teljes szövege ma délelőtt került nyilvánosságra, azt egyelőre nem tudni, hogy ki szivárogtatta ki elsőként, ugyanis az EU sajtószolgálata nem adott tájékoztatást az irat publikálásáról. A dokumentum részletesen bemutatja, hogy mi vezetett a GOP alrészeinek felfüggesztéséhez. Ez tulajdonképpen két dolgot von maga után: a 700 milliárdból eddig elköltött összeg után bizonyos százalékú átalánybüntetést kell fizetnie a magyar államnak, valamint amíg a kormány nem javítja a pályáztatás során felmerülő aggályokat, addig nem használhatja fel az összeg fennmaradó részét.
A határozatból kiderül, hogy tavaly május 5. és 9. között ellenőrizték a bizottság auditorai a pályázatokat szúrópróbaszerűen, ekkor akadtak a kiválasztás módszereinek negatív voltára. A túlárazott projektek is kardinális kérdést szolgáltatnak, melyek közül alább néhány példát is bemutatunk.
Haszonállat vagy háziállat?
A biohasznosulásról szóló pályázat során 14,4 millió forintos fizetést kaptak egyes szereplők, havonta. Az ehhez képest minimális különbséget mutató projektben más kutatók csupán 625 ezer forinttal gazdagodtak minden hónapban. A kormány egészen mókás magyarázatot adott erre az abszurd helyzetre: háziállatokról lényegesen olcsóbb tanulmányt készíteni, mint haszonállatokról. Ezt a választ természetesen a bizottság nem fogadta el.
Ismerve a honi gyakorlatokat, az már nem is tűnik kirívó esetnek, hogy ugyanarra a munkára valaki 190 ezer forintos fizetést kap, míg más 1,7 milliós összeggel számolhat. Különböző gépvásárlásoknál is súlyos elszámolásokat találtak, volt olyan eset, hogy négyszeres árat írtak a szerződésbe egy beszerzésnél.
Már tavaly leállították a kifizetést
A gyakorlatban már tavaly nyáron blokkolták a forrásokat, így a kormány azóta az állam pénzéből fizeti a győztes pályázókat a kérdéses projektek kapcsán. A hír azért jutott el mostanra a fősodratú médiába, mert a hivatalos felfüggesztésről csak az elmúlt napokban született határozat, eddig pusztán megszakításról volt szó.
Ami további kérdést szolgáltat a kormánypártok felé, hogy ha már majdnem egy éve tisztában voltak a brüsszeli kifogásokkal, akkor miért nem változtattak az elbírálási rendszeren? Komolytalan magyarázkodás helyett mihamarabb orvosolni kellett volna a problémát, így elkerülve a hivatalos felfüggesztést.
Büntetés is jöhet
Ha fel akarják használni a még megmaradt forrást a 700 milliárdos összegből, akkor az eddig elköltött pénz minimum 2 százalékát ki kell fizetnünk, az EU viszont valószínűbb, hogy 5%-ra emeli ezt az arányt, a késlekedés miatt. A kormánynak április utolsó hetéig kell válaszolnia a megfogalmazott kritikákra.