Bár hűvösen kezdődött, mégis a feljegyzések kezdete óta mért legmelegebbnek bizonyult a 2018-as nyár az átlagnál 1,3 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékleteivel - hivatkozik az MTI az Európai Földtudományi Egyesület (EGU) közgyűlésén Bécsben bemutatott európai klímajelentésre.
Áprilistól kezdve szinte állandóan lényegesen melegebb volt a megszokottnál - mondta Freja Vamborg, az Európai Unió klímaváltozási szolgálata, a Copernicus Climate Change Service és az ECMWF munkatársa.
A legnagyobb anomáliát a nyár jelentette, amely az eddig végzett feljegyzések alapján a legmelegebb volt. De az ősz is az eddigi egyik legmelegebb és sok helyen egyenesen nyárias volt.
Leghatározottabban a tavaszi-nyári (áprilistól augusztusig tartó) hőség mutatkozott meg, amikor Közép-Európában 2,5 Celsius-fokkal magasabb volt a hőmérséklet az átlagnál.
A hőhullámokkal egyetemben szárazság is jelentkezett. A csapadék mennyisége Európa több részén is csak a szokásos értékek 80 százalékát érte el a tavasztól őszig tartó időszakban. Ez pedig a termés csökkenéséhez és Vamborg szerint sok folyó rekordgyanúsan alacsony vízállásához vezetett.
Emiatt elsősorban Észak-Európában alakultak ki erdőtüzek. A Svédországban dúlók az újkori történelem leghevesebb tüzei voltak.
Közép- és Észak-Európában 40 százalékkal több volt a napsütéses órák száma. Ebből kimaradtak Dél-Európa nagy területei, ahol kevesebb volt a napsütéses órák száma és - főként tavasszal - jóval több csapadékot regisztráltak.
Grönlandtól északra 2018-ban a tengerjégre vonatkozó műholdas feljegyzések 1979-es kezdete óta első alkalommal regisztráltak télen nagy felszínen nyílt vizet, úgynevezett polinyját. Nyáron az északi-sarkvidéki tengerjég a mérések szerint átlagosan 30 százalékkal csökkent.
Vamborg elmondta: az adatokból az nem derül ki, hogy a 2018-as forróság a továbbiakban megismétlődik-e. Kiemelte: azt semmiképpen sem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt öt év az eddig feljegyzett öt legmelegebb esztendő volt és a légkörben tovább emelkedett az üvegházhatású szén-dioxid koncentrációja.
Ez elemzések szerint szinte kizárható, hogy az elmúlt évek szélsőséges jelenségei emberi hozzájárulás nélkül is megtörténtek volna. Ez alapján pedig meglehetősen nagy annak a valószínűsége, hogy a jövőben viszonylag gyakran élünk át ilyen éveket.