Az aktívak és nyugdíjasok közti különbségek, a területi, nemi és életkor szerinti különbségek, valamint a kisnyugdíjasok, illetve giganyugdíjban részesülők közti különbségek mérséklését szeretné elérni a Jobbik, erről Gyüre Csaba, a konzervatív ellenzéki párt országgyűlési képviselője beszélt szerdai sajtótájékoztatóján.
Egyre jobban nőnek a jövedelmi különbségek az aktív dolgozók és a nyugdíjasok között, ez az olló pedig egyre jobban nyílik – mondta az ellenzéki politikus. Ismertette: ez azért történik, mert nagyobb mértékben nő az aktív dolgozók jövedelme, mint a nyugdíjak. Ennek következménye, hogy nő a nyugdíjasszegénység Magyarországon – tette hozzá, aki ezt adatokkal is alátámasztotta:
- 2010-ben 124 ezer nyugdíjas élt jövedelmi szegénységben, ma pedig csaknem a nyugdíjasok 10 százaléka, tehát számuk körülbelül megduplázódott,
- 2018-ban 85 ezer forint volt a különbség az átlagbér és az átlagnyugdíj között, ez az összeg 5-7 év alatt 150 ezer forint fölé fog emelkedni.
Gyüre a nyugdíjasok közötti területi eloszlás szerinti különbségre is felhívta a figyelmet. 2018-ban Budapesten 150 ezer forint volt az átlagnyugdíj, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a legkisebb jövedelműek megyéjében 115 ezer, ami 2019-re is csak 121 ezerre nőtt – emelte ki. Ugyancsak fontos különbségnek nevezte a férfi és női nyugdíjasok közti anyagi különbséget, illetve az életkor szerinti különbségre kitérve azt is aláhúzta, hogy minél később vonul valaki nyugdíjba, annál magasabb lesz a járandósága.
A harmadik nagy problémakörként pedig a kisnyugdíjasok és giganyugdíjasok közti különbséget jelölte meg Gyüre. Kiemelte, több mint tíz éve nem emelkedett a legkisebb öregségi nyugdíj mértéke, ami most is 28 500 forint, miközben a nyugdíjak felső plafonja emelkedett. 2014-ben 870 ezer forint volt a legmagasabb nyugdíj, ami 2015-re 1,3 millió forintra nőtt, 2016-ra pedig az ország elérte a 2 milliós nyugdíjplafont.
11 év után sem emelkedik a nyugdíjminimum összege
Egy tegnap este megjelent rendelet értelmében 11 év után sem emelkedik a nyugdíjminimum összege. Január elseje után változatlanul 28 500 forint marad. Ugyanígy nem emelkedik a legkisebb árvaellátás sem, amely 24 250 forint marad. - derül ki a Pénzcentrum cikkéből.
Ma már közel két tucat embernek van 1 millió forint feletti nyugdíja, és tíz fő körül a 2 millió forint feletti nyugdíjasok száma
– húzta alá az ellenzéki politikus, aki visszautalt rá, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 121 ezer forint az átlagnyugdíj mértéke, míg a legkisebb öregségi nyugdíj továbbra is 28 500 forint.
Tehát közel hetvenszeres különbség van a legkisebb és a legnagyobb nyugdíjak között
– nyomatékosította.
Hetvenszeres a különbség a legalacsonyabb és legmagasabb nyugdíjak között
2016 óta kilencre emelkedett azon személyek száma, akik 2 millió forintnál magasabb összegű nyugdíjban részesülnek - derült ki abból a válaszból, amit a Népszava közérdekű adatigénylés során kapott a Magyar Államkincstártól. Hogy az összeg pontosan mennyit jelöl, az nem derült ki, ugyanis az adatvédelmi szabályok szerint a 2 millió forintot elérő ellátásban részesülők számát összevontan közlik.
Gyüre úgy fogalmazott, pártjának mindhárom problémakörre megoldása van.
Az aktív dolgozók és a nyugdíjasok közti különbségeket az úgynevezett magyar (vegyes) indexálás révén csökkentené. Ennek lényege, hogy a nyugdíjas fogyasztói kosár inflációjából és a reálbérek emelkedéséből számítanának egy szorzót, ami alapján emelkedne a nyugdíjak összege, ami
A területi, nemi és korbeli különbségeket a Jobbik nyugdíjkorrekciós programmal mérsékelné – mondta Gyüre.
A kisnyugdíjasok és giganyugdíjasok közti ordító különbségre pedig a Jobbik szerint a differenciált nyugdíjemelés lenne a megoldás, ami azt jelentené, hogy
– mondta az ellenzéki honatya.