A közel 50 oldalas értékelésben kiemelték, hogy a hatóságok erőfeszítései ellenére a magyar társadalomban még mindig jelen van egyfajta idegenellenes, intoleráns hozzáállás, különösképpen a cigánysággal szemben.
Az utóbbi években több esetben is a származásuk miatt bántalmaztak cigányokat Magyarországon (konkrét példa természetesen nyista - a szerk.), egyes radikális pártok és mozgalmak továbbra is gyűlöletet keltenek a népcsoport tagjai ellen (példa szintén nincs, így könnyű nagy szavakkal dobálózni - a szerk.).
Mint írták, a romáknak hátrányos megkülönböztetésben van részük a lakhatás, a foglalkoztatás, az oktatás és az egészségügy területén is (hozzá tehetjük, a többi olyan magyarral együtt, aki szintén nem a felső ötezer tagja... - a szerk.).
Az utóbbi időben ráadásul egyre elterjedtebbé vált a cigány gyerekek iskolai szegregációja (az ET-nek sikerült Mohácsi Viktóriától szakvéleményt kérnie? - a szerk.).
A dokumentum riasztónak nevezte az állítólagos hátrányos megkülönböztetést, amely a szerzők szerint a hatóságok által alkalmazott "felzárkóztató célú elkülönítés" eredménye.
A jelentéstevők arra is rámutattak, hogy a cigányok teszik ki a regisztrált munkanélküliek 25-30 százalékát. Ugyanakkor a friss adatok szerint a cigány gyerekeknek mindössze 1 százaléka jut el a felsőoktatásig.
A magyarországi kisebbségek nagy részének ugyanakkor nem különbözik a társadalmi-gazdasági helyzete a többségi társadalmétól.
"A romák kivételével az országban élő etnikai csoportok tagjai jól integrálódtak a társadalomba, teljes mértékben részt vesznek a gazdasági, társadalmi és kulturális életben"
- olvasható a jelentésben.