Továbbra sincs döntés arról, hogy júniustól visszaállhat-e a hagyományos, személyes jelenlétet igénylő oktatási forma, vagy ezt a tanévet már online fejezik be a diákok.
Maruzsa Zoltán a Népszavának adott interjújában azt mondta, az iskolai nyitásról nincs még döntés, mert ehhez több körülményt kell vizsgálni. Az egyik, hogy pedagógiai szempontból szükség van-e rá egyáltalán, ha a tantermen kívüli digitális munkarend jól működik, és
Az államtitkár szerint ez egyértelműen jelzi, hogy van tanítás, van számonkérés. Mint fogalmazott, az oktatás módszertana radikálisan változott, de az eredményesség mérése terén azt látják,
„megvan a kellő aktivitás, a tanévet ebben a munkarendben is le lehet zárni.”
Márpedig ebből nyilvánvalóan kitűnik az államtitkár véleménye, ami inkább az online befejezés felé hajlik.
Az interjúban tovább érvelt, például azt is felhozta, hogy a járvány miatt továbbra is fontos az óvatosság, valamint a nemzetközi példák azt mutatják, hogy az iskolába járást máshol sem tették kötelezővé, mindössze lehetőségként van jelen, amivel csak minimális mértékben élnek a szülők és a diákok.
„A döntések a közeljövőben meg fognak születni”
– ígérte Maruzsa.
Amennyiben az iskolákat nem nyitják meg júniusra, hogy a maradék két hétben személyes jelenlét mellett zárják le a tanévet, a döntés egybevághat a szakmai ajánlásokkal is. Az Alfahír korábbi megkeresésére a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke, Szűcs Tamás azt mondta, hogy amíg a veszélyhelyzet fennáll addig semmiképpen sem támogatják, hogy az oktatási intézmények újra kinyissanak. Véleményük szerint a pedagógusok és a diákok védelmét most az szolgálná, ha legkorábban csak szeptemberben nyitnának ki az intézmények.
Hasonló választ kaptunk a Pedagógusok Szakszervezetétől (PSZ) is: leszögezték, nem tartják jó ötletnek azt, hogy még ebben a tanévben kinyissanak az oktatási intézmények. Szakmai szempontból ugyanis az a néhány hét, amely megmaradna a tanév hivatalos lezárásáig (ez eredetileg június közepe) a visszarendeződéshez sem lenne teljesen elegendő.
Az érdekképviselet szerint csakis a biztonsági kockázatok minimálisra való csökkentésével volna értelme újranyitni az iskolákat. Azonban ez rengeteg kérdést felvetne, mert az európai példák alapján maximum 10-12 fős csoportokban lehetne oktatni a diákokat – hívták fel figyelmünket.
Megkeresésünkre Brenner Koloman, a Jobbik oktatási és kulturális kabinetének vezetője azt mondta, álláspontjuk szerint a szükséges szakmai elemzéseket követően rugalmasan, akár már május végén le lehetne zárni az idei tanévet. A parlamenti képviselő úgy véli, nem központilag kellene elrendelni a diákok egységes mozgatását, hanem külön foglalkozásokkal, akár tanéven kívüli oktatással is segíteni kellene azokat, akik különböző okokból lemaradásba kerültek az elmúlt időszakban.