Olimpiát rendezne Budapest

A Fővárosi Közgyűlés elfogadta a 2024-es olimpia megpályázásáról szóló szándéknyilatkozatot. Több ezermilliárd forint a tét.

A képviselők megkapták az 1300 oldalas megvalósíthatósági tanulmány alapján készült 98 oldalas összefoglalót, amiből kiderül
 
- 38 versenyhelyszínen lehetne megrendezni az olimpiát, ezekből
- 24 már most alkalmas, vagy alkalmassá tehető a versenyek megtartására
- a főhelyszín Észak-Csepel, a Duna-parti Kvassay-zsilip és környéke, az Istvánmező, a Duna-szigetek, valamint a Dagály környéke lenne
- vidéken Debrecen, Szeged, Miskolc, Székesfehérvár, Balatonfüred, Veszprém, Szombathely, Győr, Göd és Dunakeszi-Alag jöhet szóba
- négy visszabontható és tíz ideiglenes, utólag teljesen elbontható létesítmény építésére tettek javaslatot, a gazdaságosságot szem előtt tartva.
- az eddigi gyakorlattal szemben az Agenda 2020 program alapelve, hogy szakít az egy város koncepcióval, vagyis immáron vidéki helyszínek is középpontba kerülhetnek.
- 86 budapesti helyszínen 178 létesítmény vizsgálata alapján kijelenthető, hogy új edzéshelyszín építésére nincs szükség, csak átalakításokra, illetve felújításokra – áll az összegzésben.
- a tanulmányból kiolvasható, hogy az Agenda2020 takarékosságra ösztönöz, vagyis nem feltétlen hátrány, ha nincs központi, nagy, ikonikus helyszín.
- fontos az utóhasznosítás (Tokody Marcell pont ennek bizonytalanságát hiányolta): a 60 ezres főstadionból (az Olimpiai Stadionból) részbeni visszabontással 15 ezres atlétikai stadion, a médiaközpontból irodapark, az olimpiai parkból városi park vagy sportközpont lehet az olimpia után, de ennek részletei még nagyon nem világosak.
- az előterjesztés szerint a lehetséges többletjövedelem 1142 milliárd forint, a háztartások többletjövedelmei 1006 milliárd forint, a vállalatoké 836 milliárd forintra tehetők, vagyis összesen 2984 milliárd forint többletjövedelmet jelent, szemben az olimpia nettó 774 milliárd forintra becsülhető költségével.
(nem túlzás állítani, hogy a kiadások finoman szólva is alultervezettek, a sajtóban ennek például többszöröse is szerepel.
 
A Fővárosi Közgyűlés a szándéknyilatkozatot Gy. Németh Erzsébet (DK) tartózkodása és Csárdi Antal nem szavazata mellett végül minősített többséggel megszavazta.