Én megtartanám az óraigazítást tavasszal és ősszel, annak minden hátrányával, vagy biológiai és alvással kapcsolatos nehézségeivel, de mivel most nem ez a terv, ezért a legelőnyösebb Magyarország számára szerintem az lenne, ha nem a jelenleg is meglévő nyugat és közép-Európai GMT 1-es (Greenwich Mean Time) időzónát használnánk, hanem a GMT 2-est, ami most Románia, Finnország, Görögország, a balti államok időzónáját mutatja.
- mondta el az Alfahírnek Herman Gábor, aki hivatására nézve mérnök és telekommunikáció a szakterülete, de több mint tíz éve foglalkozik a kérdéssel.
Az Európai Unió döntése alapján, megszűnik az óraátállítás, tehát nem lesz nyári és téli átállás, de az tagállami hatáskörben lehet eldönteni, hogy adott ország melyik időzónához tartozzon. Ez elsősorban a kelet-közép-Európai országokat érinti és az eredeti energiahatékonysági tényezők mellett, mostanra még egy sor más szempontot is érdemes figyelembe venni. Ilyen például, hogy miként hatna a szervezetre az emberek kedélyállapotára, ha télen túl későn kelne a nap vagy éppen fordítva nyáron már 3 órakor világos lenne. Ezzel együtt a sötétedés téli és nyári hatásait is meg kell vizsgálni.
Az EU döntése szerint 2021 tavaszán lesz utoljára óraátállítás, tehát addig kell dönteni a kormánynak, hogy melyik időzónát választja, de én még nem láttam semmilyen ezzel kapcsolatos kormányzati elképzelést. Én levezettem ennek a kérdésnek a társadalmi, és nem utolsó sorban a gazdasági, valamint az energia optimális felhasználását is érintő vonzatát, ami közösségi oldalunkon is megtekinthető.
- tette hozzá Herman Gábor, aki szerint az időzóna egyetlen hátránya az óraigazítás fennmaradása lenne.
Hazánkban először az I. világháború idején alkalmazták az óraátállítást, amit aztán később hol eltörölték, hol újra bevezették. 1980 óta azonban minden évben van nyári és téli időszámítás, ami tavasztól megszűnik. Az eddig készült felmérések azt mutatják, hogy az európaiak több mint 80 százaléka ezt támogatja.