Orbán Viktor miniszterelnöknek egy órája volt válaszolni az azonnali kérdésekre, mutatjuk, mire voltak kíváncsiak az ellenzéki frakciók.

Hallgatás törvénye

Kálmán Olga, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője az azonnali kérdések órájában arról beszélt, hogy szerinte Völner Pál megszegte “a fideszes hallgatás törvényét”, miután kiderült, hogy bírósági eléé idézné Trócsányi Lászlót és Varga Juditot is. Mint kifejtette, Völner a jelek szerint nem akarja egyedül elvinni a balhét és nem hajlandó eljátszani, hogy Varga és Trócsányi beleegyezése nélkül lépett kapcsolatba Schadl Györggyel.

A 2022 őszén megalakul DK-s Árnyékkormány árnyék-kormányszóvivője ezután felemlegette a lehallgatási iratokban felbukkant, titokzatos Tónit, akinek juthatott a korrupt pénzekből. Kálmán Olga úgy vélte, Varga judit volt államtitkárainak ismeretei lehetnek, milyen messze juthattak a szálak. Végül azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy tudott-e a korrupt üzelmekről, tudott-e arról, mi zajlik az Igazságügyi Minisztériumban?

Orbán Viktor válaszában arról beszélt, hogy az ő kormánya Magyarország kormánya, amit ő irányít, és világos elvek mentén működik. Szerinte az ügyészség ellátja a feladatát és mivel egy folyamatban lévő büntetőügyről van szó, azt tanácsolta Kálmán Olgának, hogy forduljon Polt Péter legfőbb ügyészhez.

Kálmán Olga szerint Orbán nem válaszolt egy egyszerű eldöntendő kérdésre, illetve úgy látja, nem fogja tudni lemosni ezt az ügyet magáról, amikor is “maffiamódszerekkel zsírozták le” a bírósági végrehajtásokat. Kálmán megismételte kérdését, miszerint tudta-e hogy egy komplett bűnszervezet működik a kormányának egyik minisztériumában.

A miniszterelnök viszontválaszában arról beszélt, megszokta már, hogy ez az “azonnali sértések” órája, majd elmondta, ő az esküjéhez hűen dolgozik.

Kommunista névsorolvasás

Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke arról beszélt, hogy Orbán Viktor 35 éves politikai pályája során a politikai spektrum minden részén átment már, és isten tudja, mit képvisel éppen. A kormány által sokat hangoztatott antikommunizmus kapcsán felidézte, a mostani kabinet teli van korábbi MSZMP-s tagokkal. “Hol van ilyenkor a híres antikommunizmus?” - tette fel a kérdést Gelencsér.

Orbán Viktor válaszában rögzítette: 30 évnyi szolgálat van mögötte, nem karrier. Elmondta, régen is szabadságharcosok voltak, azok is maradtak, és most is az ország függetlenségéért és szuverenitásáért dolgoznak. Ezt követően a külföldi bürokraták “belső megbízottaikról” is szót ejtett.

Gelencsér Ferenc erre úgy reagált, hogy a miniszterelnök csak hárít, majd azt mondta, az ellenzéki összefogás azért született meg, mert eltorzították a választási rendszert. A Momentum politikusa ezután hosszan sorolta azokat a kormánytagokat, akik korábban az MSZMO tagjai voltak, így szerinte kommunisták: Pintér Sándor, Stumpf István, Fónagy János, Tállai András, Matolcsy György. Hogy lehetnek ezek az emberek még mindig közhatalmi pozícióban 2023-ban Magyarországon? - kérdezte.

Orbán Viktor viszontválaszában tiszteletet követelt a kormánytagoknak.

“Ezek az emberek sokkal többet tettek a hazájukért, mint Ön valaha is fog egész életében”

- fogalmazott, majd hozzátette, fiatalság ide vagy oda, ha valaki részt vett egy szövetségben, az így nem viselkedik.

Nem vagyok háborúpárti! De!

Gurmai Zita (MSZP) előbb hasonlóságot talált a saját és Orbán Viktor testalkata között, majd arról igyekezett meggyőzni a miniszterelnököt, hogy az ellenzéki politikusok nem háborúpártiak. Komolyan gondolja, hogy közülünk bárki leöletné a fiát, az unokáját, a lányát? - tette fel a kérdést Orbán Viktornak. Majd azt kérdezte, mikor vet véget annak, hogy

„elpusztítandó ellenséget kreál az ellenzékből”.

Orbán Viktor válaszában viszont leszögezte, háborúpártinak tartja az ellenzéket, mert szerinte azt akarják, hogy folytatódjon a háború, míg a „béketábor” pedig azonnali tűzszünetet szeretne.

Gurmai Zita azonban nem adta fel, szerinte csak a propaganda találta ki, hogy háborúpártiak, amire Orbán Viktor úgy reagált, „Isten hozta a béketáborban”!

Marad az ötezer forintos sáp

A Jobbik-Konzervatívok frakcióvezetője, Lukács László György az orvosi kamara példáját felhozva az iparkamara kapcsán kérdezte Orbán Viktort. Felhizta, hogy kötelező a tagság az iparkamaránál, és ötezer forint hozzájárulási díjat kell fizetni, amit szerinte sápként szednek be a vállalkozásoktól, miközben nem képviselik a vállalkozások érdekeit. A jobbikos politikus arra volt kíváncsi, hogy Orbán Viktor szerint érdemes-e megkérdezni a tagokat, támogatják, hogy a kötelező tagság megmaradjon, és eltöröljék a hozzájárulást.

Orbán Viktor válaszában arról beszélt, hogy a kormány nem akar beleszólni a kamara belső ügyeibe, és sikeresen működnek együtt a kamarákkal. A MOK-nak köszönetet mondott a hálapénz eltörlése miatt, illetve arról beszélt, hogy a kötelező kamarai tagság ellen akkor lépett fel a kormány, ha azt a hatalommal való visszaélésre használják fel.

A viszontválaszban Lukács László György továbbra is azt szerette volna elérni, hogy a kormányzat hallgassa meg a vállalkozások véleményét, akár egy népszavazás útján is az iparkamara kapcsán, amire Orbán Viktor úgy felelt, hogy a változást a kamarán belül kell elkezdeni.

Orbán Viktor szerint továbbra is legyen üzlet a végrehajtás

Toroczkai László (Mi Hazánk) a Schadl-ügyben kérdezte a miniszterelnököt. Egyrészt felvetette, hogy mért nem lehetne nonprofit módon üzemeltetni a végrehajtó-szektort, másrészt megkérdezte, nem tart-e attól, hogy a Schadl-ügy ráég a kormányra, és a Fideszre. Orbán Viktor úgy látja, hogy nagy baj, hogy állami vezetők visszaéltek a hatalmukkal, de az ügy csak azt bizonyítja, hogy mindenkire azonos jogok vonatkoznak, másrészt szerinte nem üdvözítő, nem életképes és nem működésképes ezt az „iparágat”, végrehajtást nonprofit módon végezni.

Személyzeti kérdések

Keresztes László Lóránt, az LMP országgyűlési képviselője a magyar ivóvíz-hálózat tragikus állapotáról beszélt. A rosszul működő, nem korszerű víziközmű-rendszer miatt elfolyik az ivóvíz egyharmada, ezért komoly felújítási munkákra lenne szükség. Mint kifejtette, a helyzet komolyságát mutatja, hogy már a múlt heti kormányülésen is foglalkoztak a témával, igaz, egyelőre a a kormány csak “nevesítette a problémát”, de Gulyás Gergely szavai szerint csak 2026-tól kezdenek majd érdemben foglalkozni vele. Pedig azt még a miniszterelnök is elismerte, hogy ezermilliárdokról van szó. Ezzel szemben az LMP-s politikus szerint a költségvetésben csak 3 milliárdot fordítanak karbantartásra és felújításra, míg az akkumulátorgyárak vízellátásának kiépítésére sokkal többet költenek.

“Miért nem tettek érdemi lépéseket az elmúlt 13 évben?”

- tette fel a kérdést Keresztes.

Orbán Viktor válaszát azzal kezdte, hogy valakinek meg kell termelnie azt a pénzt, amit majd a víziközmű-hálózat korszerűsítésére költenek. A kormányfő szerint van egy régi döntésük, ami szerint mindegy, hogy valaki az ország mely pontján lakik, ugyanannyit kelljen fizetnie egy köbméter ívóvízért. Kifejtette, jelenleg minél kisebb településen él valaki, annál drágább az ivóvíz eljuttatása. Mint mondta, ennek bevezetésén dolgoznak, de ez lassan megy.

A víziközmű-hálózat állapotával kapcsolatban arról beszélt, hogy több évtizedes elmaradások vannak ezen a területen. A kormány igyekszik minden évben forrásokat biztosítani erre, most is ezen igyekeznek.

Keresztes válaszában megjegyezte, azt a profitot, amit megtermelnek az akkugyárak, azt ki is viszik az országból. Kiemelte, csak a gödi akkugyárra 30 milliárdot fordítanak, az iváncsai akkumulátorgyár vízvezeték-hálózatára pedig szintén 30 milliárdot szán a kormány. Szerinte láthatóan azért nincs pénz a költségvetésben, mert erre költik.

Az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke végezetül a Debreceni Egyetem volt rektoráról, Fábián Istvánról beszélt, akit azután rúgtak ki, hogy írt egy tanulmányt a debreceni akkugyár hatásairól.

Orbán Viktor a “személyzeti kérdésekről” azt mondja, a jogszabályok mindenkire egyformán vonatkoznak, aki rosszul végzi a munkáját, attól meg kell válni. Ezután “a dolgok sorrendjéről” beszélt, jelesül, hogy ahhoz, hogy 3 milliárd forintot el tudjunk költeni, azt meg is kell termelni. A miniszterelnök szerint egyre többször hallható “gyárak elleni hangulatkeltés” kapcsán azt mondta, ez ésszerűtlen, és rossz logika.