Orbán EU-s nyomásra áldozza fel a magyar érdekeket

Az Orbán-kormány uniós nyomásra egyszerre képes feláldozni az anyaországi és külhoni magyar érdekeket

Amint arról az Alfahír is beszámolt: a múlt heti EU-csúcson született döntés értelmében a holland népszavazás eredményét figyelmen kívül hagyva mégis megszavazhatják az Európai Unió és Ukrajna közötti szabadkereskedelmi egyezményt. A megállapodásnak hazánk mezőgazdasága lehet az egyik nagy kárvallottja, hiszen ennek következményeként vámmentesen érkezhetne az EU területére az ukrán gabona.

A magyar kormány mindettől az ukrán vendégmunkások beözönlését reméli, amivel feltölthetik az egyre erősödő magyar elvándorlás nyomán kialakult hiányszakmákat. Jellemző az egyoldalú támogatásra, hogy amikor november végén Orbán Viktor személyesen fogadta ukrán kollégáját, Vlodomir Hrojszman miniszterelnököt, egy árva szóval nem tértek ki a kárpátaljai magyarság problémáira, igényeire.

Sokadik arculcsapás

A találkozó után a Jobbik közleményben jelezte, hogy amíg Ukrajna továbbra is elnyomja a területén élő nemzetiségeket, köztük a kárpátaljai magyarokat, addig Magyarország ezt a támogatást nem adhatja meg egy ismételt és sokadik egyoldalú gesztus keretében.

Szávay István, a közleményt kiadó jobbikos országgyűlési képviselő az Alfahírnek a mostani eset kapcsán úgy fogalmazott, az újabb ékes példája annak, hogy a magyar kormány uniós nyomásra egyszerre képes feláldozni az anyaországi és külhoni magyar érdekeket. Szávay emlékeztetett, hogy mivel a kárpátaljai magyaroknak a vízumigénylés egy Ukrajnával való külön megállapodás értelmében várhatóan egyébként is ingyenes lesz, ez nem nevezhető érdemi előrelépésnek, legalábbis biztosan nem olyan súlyúnak, amiért érdemes lemondani a kárpátaljai magyarság önrendelkezésének jogáról.

A Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetjének elnöke szerint Ukrajna európai integrációjának feltétel nélküli támogatása hasonló arculcsapása a külhoni magyarságnak, mint a Romániával szemben tanúsított, és a jelek szerint Szerbiával is megismételni tervezett önsorsrontó megalkuvás.

„Itt nem csak arról van szó, hogy nem kérjük számon az ukrán állam kisebbségeknek tett eddigi vállalásait, már az újabb magyarellenes lépésekhez is csendben asszisztálunk, sőt, feltétel nélkül támogatásunkkal szentesítjük is azokat”

– utalt a képviselő a kisebbségi nyelvhasználat újabb korlátozására.

Tervezett betelepítés magyar adóforintokból

„A kormánynak az ukrán munkavállalók Magyarországra csábítása helyett olyan gazdaságpolitikát kellene folytatnia, amely nem üldöz el évente több tízezer tapasztalt szakmunkást és pályakezdő fiatalt, akkor nem kéne mesterségesen hiányszakmákat feltölteni”

– reagált az Alfahír megkeresésére Bencsik János, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinet alelnöke.

Bencsik hangsúlyozta, hogy az idén ősszel elfogadott jogszabályi módosítások nem a kárpátaljai magyarság segítését célozzák, hiszen a kormány saját maga ismerte el, hogy cseh és lengyel mintára az államnyelvet sem beszélő kelet-európai munkavállalók, elsősorban ukránok invitálása a cél.

„Ez nem más, mint gazdasági bevándorlók magyar adófizetői pénzekből történő tervezett betelepítése, az elhíresült ’Ne arra figyeljenek, amit mondok, hanem amit teszek!’ politika jegyében”

– tette hozzá az alelnök.

Bencsik János szerint elképesztő, hogy miközben egy Nyugat-Európában dolgozó magyarnak mindenféle mondvacsinált okokkal nehezítik a családi otthonteremtési támogatás (csok) felvételét, a kormány mindezt gond nélkül lehetővé teszi azoknak, akiknek semmi közük Magyarországhoz. Az eljövendő Jobbik-kormány ehelyett az itt élő és az innen gazdasági okok miatt kivándorolni kényszerült magyarok hazatérését fogja támogatni – tette hozzá.

Mint ismert, Vona Gábor múlt pénteken jelentette be, hogy a Jobbik európai népszavazást kezdeményez az európai bérszínvonal kiegyenlítése érdekében.