A 444.hu által közölt hirdetésre rákérdeztünk Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezetőnél csütörtöki sajtótájékoztatóján, a kormánypárti politikus azonban nem lát kivetnivalót a kötvények árusításában. Válaszában azzal érvelt, hogy
nem mindegy, valaki albérlőt fogad-e otthonába, aki pénzt fizet érte, vagy pedig egy idegen bemászik a kerítésen.
A letelepedési kötvények árusítása afrikaiak számára tehát a kormánypárt szerint belefér a bevándorlás elleni harc apróbetűs, kevesek által olvasott leírásába, pedig ezzel a nemzetközi terrorizmus erősödésének veszélye is nőhet.
A 300 ezer dollárnyi kölcsönért (!) árusított ötéves EU-s letelepedési jog ugyanis a terrorhálózatok fedőszervezeteinek, és azok finanszírozásának könnyített működtetését segítheti elő, s ez főleg azért is reális veszély, mert már eddig is jutottak olyan üzletemberek magyar papírokhoz, akiknek nemzetbiztonsági értelemben vett megbízhatóságuk finoman szólva is kérdéses.
Orbán nem fog lemondani
Kósa Lajost megkérdeztük annak kapcsán is, hogy Orbán Viktor vajon követheti-e David Cameron brit miniszterelnök példáját abban az esetben, ha a népszavazás sikertelen lesz. A brit kormányfő ugyanis az elbukott Brexit-választás után rögtön lemondott, vállalva a felelősséget a népszavazás elvesztéséért.
A kérdés azért is fontos, mert Orbán Viktor tulajdonképpen feleslegesen ragaszkodott egy olyan népszavazás megtartásához, melynek esetleges elvesztésével Magyarország azt kockáztatja, hogy diplomáciai szinten elveszti eddigi súlyát és befolyását a bevándorlási válság kezelésének tekintetében.
Hiszen amennyiben a népszavazás nem lesz eredményes, joggal mondhatja majd a bevándorlási krízist liberális irányból megközelítő nyugati politika és közvélemény, hogy
a magyar nép nincs a magyar kormány mögött, és nem is olyan bevándorlásellenes, mint azt Orbánék beállítják.
Ezt az óriási kockázatot nevezte hazárdjátéknak Vona Gábor Jobbik-elnök az Országgyűlés őszi időszakának nyitónapján, és ezután keletkezett egész komoly zavar a Fidesz berkein belül, hiszen az tényleg nehezen tagadható, hogy
- ha a népszavazás sikeres, azzal semmi nem változik, mindössze hivatkozási alapnak lesz jó a bevándorlást övező viták során,
- de ha érvénytelen lesz, akkor többé nem veszik komolyan a magyar kormány egyébként helytálló törekvéseit a határok védelmét illetően, és a presztízsveszteség helyrehozhatatlan károkat okozhat.
Kósa Lajos ez irányú kérdésünkkel kapcsolatban válaszában leszögezte: Orbán Viktor nem fog lemondani akkor sem, ha a népszavazás érvénytelen lesz. Mint mondta, őket nem az fogja érdekelni, hogy elmegy-e elegendő ember szavazni, hanem az, hogy az igenek vagy a nemek lesznek-e többségben.
A Fidesz új stratégiája tehát bevallottan az, hogy a kérdést úgy közelítik meg, miszerint a szavazástól távol maradók önként átadják a döntés jogát a szavazóknak.
Ezzel tehát előre menekül a kormánypárt, és már most megágyaz annak a lehetőségnek, hogy sikerrel jár a baloldali ellenzéki pártok kampánya a távolmaradásra, és nem fog elmenni a választópolgárok legalább fele október 2-án érvényesen szavazni.
Kósa szerint Orbán Viktornak nem kell követnie a brit miniszterelnök példáját, és nem kell lemondania az érvénytelenség esetén, legfeljebb akkor érdemes a kérdéssel foglalkozni, ha az igenek nyernek. Ez viszont gyakorlatilag kizárt, hiszen jellemzően még a baloldali pártok sem az igen-re buzdítanak, hanem az érvénytelenítő erejű távolmaradásra, várhatóan tehát a nemek aránya a szavazatok számától függetlenül is kirívóan magas lesz a voksoláson.
Egy dolog biztos: Orbán Viktor nem fog lemondani akkor sem, ha érvénytelen lesz a népszavazás, viszont ha így történik, Magyarország egy pártpolitikai harc kedvéért kiírt, majd elvesztett népszavazás miatt gyengíti nemzetközi pozícióját a bevándorlást érintő kérdésekben.