Az ügyben már a Kúria is a csömöriek javára döntött, a cég viszont már fél éve nem fizet. A helyiek szerint a demokrácia próbája, hogy kifizetik-e nekik, ami jár, vagy tovább trükközik az állam. Eközben a helyiek életét tönkreteszi a zaj és a szmog, ingatlanjaik értéke a töredékére esett.
[fb_pages_codes:budapest]
Az ügy persze nem most kezdődött. A helyiek már 2002 óta tiltakoznak a tervezett nyomvonal ellen - természetesen sikertelenül, sőt, az akkori média hathatós segítségével még őket tüntették fel negatív színben, mondván, miattuk nem épül az M0-s.
Bár szinte minden fórumra, bíróságra elmentek, jó magyar szokás szerint az elkerülő az eredeti tervek szerint épült meg, azon a nyomvonalon, ami a legközelebb volt lakott területekhez.
A 2x2 sávos M0-s átlagosan 150-350 métere húzódik a házaktól. A helyiek elmondása szerint azóta nemhogy a kertben nem lehet meglenni a zajtól, de a házon belül, csukott ablak mellett is zúg a lakók feje az autóúton elhúzó teherautók zajától.
A zajtól éjszaka nem lehet aludni, nyáron a legnagyobb melegben sem lehet kinyitni az ablakot. Zajvédő fal persze épült, de nem túl nagy, sőt, egyes házakból télen az ebédlőasztalnál ülve lehet számolgatni a kamionokat, legfeljebb a kereküket takarja el a fal. Az út másik oldalán a 16. kerület önkormányzata saját pénzből megemelte a zajvédő falat, ami így még jobban visszaveti a hangot Csömörre.
Természetesen az ingatlanok értéke hatalmasat zuhant, sőt, - ahogy az Index írja - "a házakat épeszű ember nem venné meg azóta, hogy ide tervezték az autóutat".
2010-ben a lakók pertársasága be is perelte az államot, pontosabban az állam útját építtető Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt-t (NIF) és az út vagyonkezelőjét, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központot (KKK). A bíróság meg is állapította, hogy az út “szükségtelenül zavarja” a felpereseket, mert az építésnél nem nagyon törődtek azzal, hogy kevésbé legyen rossz az út mellett élőknek, végül a bíróság a 154 felperesnek összesen 350 452 100 forint kártérítést és 132 396 556 forint késedelmi kamatot ítélt meg, vagyis a NIF-nek és a KKK-nak összesen kicsit több mint 502 millió forintot kellene fizetnie.
Tűrni kell a kert végében robogó kamion
A NIF azzal védekezett, hogy csak építtetője, nem kivitelezője volt az útnak, így a kárért nem felel, és különben is, egy korábbi bírói döntés szerint “közérdekű létesítmények kivitelezése esetén a szomszédok tűrési kötelezettsége áll fenn,” (érdekes, az elitnegyedek környékén ez az indoklás valamiért még sosem hangzott el - a szerk.) ráadásul még sok esetben nőtt is az ingatlanok értéke (konkrétan nem).
A csömöriek persze azóta sem kapták meg a pénzüket, a NIF és a KKK ugyanis szinte minden jogi lehetőséget kipróbál, hogy ne kelljen fizetnie. Először arra hivatkoztak, hogy hivatalosan nem kapták meg a bírósági ítéletet, majd az állami cég fizetés helyett inkább perújítást kezdeményezett, mondván tavaly a bírósági ítéletek után 1,5 kilométer hosszan kibővítették a zajvédő falat.
A törvényszék szerint ez azonban a jogerős ítéleten nem változtat, attól még azt be kell tartani, vagyis fizetni kell. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. az Indexnek azt írta, ha a bíróság másodfokon is elutasítja a perújítási kérelmüket, akkor a fizetési kötelezettségeinek a bíróság rendelkezéseinek megfelelően eleget tesz.
Az ügy most ott tart, hogy a csömöriek megelégelték, hogy nem kapják meg a pénzüket, úgyhogy márciusban, feltételezve, hogy a NIF azért nem fizet, mert nincs erre elég pénze, kezdeményezték az állami cég felszámolását.
Sokan viszont már kezdenek lemondani arról, hogy valaha megtérítik a kárukat, mert úgy érzik, az állam előbb várja meg, míg a károsultak elpatkolnak, mint hogy fizessen.
Általános jelenség
Az M0-s környezetében élők számára ismerősek lehetnek a fenti sorok, hiszen tucatnyi település van, ahol óriási gondot okoz az elkerülő, mivel vagy pofátlanul, a helyieket magasról letojva közvetlenül az arcukba építették meg, és/vagy elégtelen, vagy semmilyen zajcsökkentést nem valósítottak meg. Az egész elkerülő évtizedes története azt mutatja, mennyire nem számít az ott élők érdeke, a "fentről", lobbiérdekek mentén meghozott döntések országában tiltakozhatnak annyit, amennyit csak akarnak, annyi pert nyerhetnek, amennyit csak lehet, egy állami cég - a mi pénzünkön - azt és úgy csinál ahogy csak akar.