Rendőrök lökdösték az '56-os hőst a szovjet emlékműnél

A Jobbik október 23-i, Corvin-közben tartott megemlékezésén "a Pesti Srácok" aláírással terjesztettek egy röplapot, amely szerint vasárnap közösen eltávolítják az elvileg tiltott kommunista önkényuralmi jelképeket a Szabadság téri szovjet emlékműről. A felhíváshoz csatlakozott Pongrátz Gergely öccse, Pongrátz András is, aki megható beszédében úgy fogalmazott, hogy "nem tudom elképzelni, hogy miért tűritek a mai napig is, hogy a Szabadság téren ott van a sarló-kalapács". Hangsúlyozta, "ne tűrjétek az igazságtalanságot, megyek veletek".

 

Vasárnap délután kettőkör mintegy hatvanan gyűltek össze a Kossuth téren, és létrával, kalapácsokkal, vésőkkel felszerelkezve András bácsi vezetésével megindultak a Szabadság térre. A menethez csatlakozott a Jobbik több parlamenti képviselője is, a létrát pedig egy aktivistával az Alfahír főszerkesztője vitte a szovjet emlékműhöz. Odaérve a menetet rendőrök tartóztatták fel, így Novák Előd felolvasta a Btk. önkényuralmi  jelkép használatáról szóló 335. paragrafusát, amely szerint, aki sarló-kalapácsot, vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet közszemlére tesz elzárással büntetendő. Hozzátette, mindennek semmi köze az orosz-magyar viszonyhoz. Kérte a rendőröket, hogy engedjék meg a rend helyreállítását, engedjék meg, hogy leszedjék a huszonöt évvel az úgynevezett rendszerváltás után is a Parlament épületétől nem messze éktelenkedő jelképeket. Eközben a tömeg a "magyar rendőr velünk van" szólamot skandálta.

 

 

A rendőrök azonban távozásra szólították fel a résztvevőket, majd fizikailag is felléptek az emlékmű talapzatára felugró Novák Előd ellen, akit lökdösni kezdtek. Több aktivista is megindult a szobor felé, de az összezáró rendőrök mindenkit megakadályoztak abban, hogy a közelébe tudjon férkőzni. A legszégyenteljesebb tény az volt, hogy még az Orbán-kormány második ciklusa alatt is sor kerülhetett arra, hogy az 1956-ban életét kockáztatva fegyvert ragadó hőst, Pongrátz Andrást is durván lökdössék. A tömegben többen arról kérdezték a rendőröket, hogy hogy van pofájuk ahhoz, hogy 59 évvel a dicső szabadságharc után egy élő legendát akadályozzanak meg abban, hogy eltávolítsa a szovjet jelképeket, de a rohamsisakot kezükben tartó droidok csak a vállukat vonogatták és mosolyogtak. Az Alfahír kérdésére az egyik rendőr csak annyit felelt, hogy "ez van". 

 

 

A Jobbik alelnöke és még néhány aktivista többször is megpróbált túljutni a rendőrökön, de az időközben erősítést kapó körülbelül ötven rendőr minden egyes esetben megakadályozta ezt. Az egyetlen apró eredmény az volt, hogy Novák Előd egy kalapáccsal kicsit megkezdte az emlékmű talapzatát, de ekkor a karhatalom leteperte, és kicsavarta a kezéből a szerszámot.

 

 

Rövid tanácskozás után Novák Előd bejelentette, hogy a ma délutáni akciót egyelőre befejezik, de jelezte, hogy nem adták fel, a jövőben bejelentés nélkül is vissza fognak térni. "Úgy gondoljuk, hogy a magyar rendőröknek nem itt van a helyük" - hangsúlyozta, majd hozzátette, hogy nem a véső és kalapács a tiltott önkényuralmi jelkép, hanem a sarló és a kalapács. Mint fogalmazott, "nem állítjuk, hogy Magyarországnak ez lenne a legnagyobb problémája, még csak antikommunista követeléseink legfontosabbjai között sincs ez", majd felsorolta, hogy továbbra is követelik a kommunista vezetők elszámoltatását és közéletből való kitiltását, az állambiztonsági múlt feltárását, valamint a kommunista luxusnyugdíjak megvonását. 

 

 

A résztvevők ezután átvonultak a Kossuth térre, ahol Pongrátz András mécsest helyezett el a sortűzek áldozatai emlékére. A főhajtás után kijelentette, szégyen és gyalázat az országra, hogy a sortűz áldozataira való emlékezésnek mindösszesen ennyi nyoma van a nemzet főterén. Ehhez kapcsolódóan beszélt a Jobbik országgyűlési képviselője, Hegedűs Lorántné is, aki emlékeztetett arra, hogy a közadakozásból felépített Forradalom Lángja a tér felújítása során elkerült onnan, és illetékesség hiányára hivatkozva egyetlen miniszter sem volt hajlandó neki válaszolni azzal kapcsolatban, hogy mi lett a sorsa a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyontárgynak minősülű emlékműnek. Végül ismertette azt az útjára induló kezdeményezésüket, amely szerint a hatvanéves évfordulóra végre "legyen újra tisztességes emlékműve '56-nak a nemzet főterén", és mindenkit arra kért, hogy aláírásával támogassa majd ezt.

Abban a helyszínen is egyetértettek, hogy nem igazán reménykedtek abban, hogy tényleg sikerül egy előre bejelentett rendezvénnyel eltávolítani a jelképeket, és ha mégis sikerülne, akkor is (akárcsak a TV-ostrom után) újra visszahelyeznék azokat. Azzal viszont, hogy

zseniális fricskát mutattak a hatalomnak. A cél egyértelműen az volt, hogy felhívják a figyelmet arra a gyalázatra, amely még mindig ott éktelenkedik a Szabadságról elnevezett fővárosi téren.