A harci gépek és az őket kiszolgáló katonák 2 hónapig állomásoznak majd a pápai és a kecskeméti légibázisokon, s használják majd a hajmáskéri lőteret is. Ez lesz Jugoszlávia 1999-ben történt bombázása óta az amerikai légierő leghosszabb jelenléte Magyarországon.
Az akcióról a kormány saját hatáskörében dönthetett az ukrajnai válsággal összefüggő, Oroszországgal szemben foganatosított NATO-intézkedések, az Atlanti elszántság (OAR) fedőnevű szövetségi hadművelet égisze alatt.
A lap szerint a gépek telepítése nem szerepel a 2015. évi, határátlépéssel járó csapatmozgások engedélyezéséről szóló 1763/2014-es kormányrendeletben. Annak a múlt héten, október 8-án keltezett módosításába azonban bekerült egy sor: „Amerikai OAR gyakorlat” a negyedik negyedévre, ezer fővel.
Washington csak rotációs rendszerben küldhet gépeket Közép-Európában, így nem sérti meg ugyanis az Oroszországgal 1997-ben kötött egyezményt, amely tiltja a haderő állandó állomásoztatását a térségben.
A csataterek ura
A varacskos disznónak csúfolt csúnyácska A-10-est a hidegháborúban fejlesztették ki, kifejezetten tankok és egyéb páncélozott járművek levegőből történő megsemmisítésére. Erre azért volt szükség, mert a szovjet harckocsik hatalmas létszámbeli fölényben voltak a NATO erőkkel szemben, ezt pedig valamilyen módon ellensúlyozni kívánták.
Az A-10-es a ’91-es Öbölháborúban mutatta meg, mit tud a csatatereken. Fő fegyverzetével, a GAU–8 Avenger gépágyúval és az AGM–65 Maverick rakétákkal hatalmas pusztítást vitt véghez az iraki csapatok páncélosai között. A szegényített uránt tartalmazó 30 milliméteres lövedékek a T-55-ös és T-72-es harckocsikat is harcképtelenné tették.
Ennyi maradt egy iraki konvojból 1991-ben, az A-10-esk támadása után
Tankok is érkeznek
Még augusztusban számoltunk be arról, hogy mintegy ötven amerikai katonai járművet, közöttük 4 M1 Abrams harckocsit és nyolc M2 Bradley gyalogsági harcjárművet telepíthet állandó jelleggel Magyarországra az Egyesült Államok. A hozzájuk tartozó amerikai kezelőszemélyzet érkezne csupán ideiglenesen hazánkba. A tárolásra és karbantartásra amerikai pénzből újítanák fel a tatai laktanya egyes létesítményeit, a századszintű gyakorlatok céljaira a helyi, szomódi lőteret, a zászlóaljszintűekre pedig a várpalotait.
M1 Abrams tankból is érkezik pár
A Magyar Nemzet arra vonatkozó kérdésére, hogy ehhez mit szólna Oroszország, Hende Csaba, akkor még honvédelmi miniszter az alábbi nyilatkozatot tette:
Az ide telepítendő erő nagysága ugyanis jelképesnek tekinthető, s Magyarország nem „frontország”, azaz nem határos Oroszországgal. Betű szerint nem sérülne az 1997-es NATO–orosz alapokmány sem, amely „jelentős” erők állandó jellegű telepítésének a mellőzését irányozta elő.