A magyar egészségügyi startupok már az ország újraindítására készülhetnek

A magyar egészségügyi startupok már az ország újraindítására készülhetnek

A koronavírus-járvány után az egészségügy már nem lehet ugyanolyan, mint amilyen a pandémia előtt volt. Interjú Molnár Ferenccel, a SinguLab Inkubátor Zrt. vezérigazgatójával.

Néhány napja jelentették be, hogy elindult Magyarország első virtuális tőkebefektetési piactere, az Első Magyar Virtuális Tőkebefektetési Showroom (EMVITIS), amely kifejezetten azoknak az innovatív magyar startupoknak és cégeknek nyújt bemutatkozási lehetőséget, amelyek megoldást kínálnak a koronavírus-járvány okozta helyzetre, és segíthetik az ország gazdaságának újraindítását. Molnár Ferenc ötletgazda, az EMVITIS vezetője az MTI kérdésére közölte: a Singulab Zrt.-n keresztül, illetve más saját és egyéb piaci forrásokból az induló portfólióba és magába a Showroomba összesen mintegy 1 milliárd forintot fektettek be eddig a tulajdonosok.

Az már egészen biztos, hogy a koronavírus-járvány után az egészségügy már nem lehet ugyanolyan, mint amilyen a pandémia előtt volt. De vajon optimális esetben milyen hatásai lehetnek a (magyar) startupoknak az alapellátásban, a gyógyszer/vakcina-kutatásban, az eszközfejlesztésben, az orvos-beteg kapcsolattartásban, a digitalizációban? Erről is kérdeztük Molnár Ferencet, a SinguLab Inkubátor Zrt. vezérigazgatóját. Interjú. 

 

Miért van szüksége a magyar startupoknak egy olyan platformra, mint az EMVITIS?

A projekt ötletét a koronavírus-járvány miatti gazdasági és kommunikációs vákuum, a fizikai/mozgási korlát, valamint a gazdasági válság veszélye és annak kezelésében való társadalmi szerepvállalás hármasa hívta életre. Klasszikus kereslet-kínálat illesztéssel.

Szükségessé vált egy olyan felület (showroom, virtuális pláza) megalkotása, ami nem igényel személyes találkozót, de sok egyéb szempontnak megfelel. Egyrészt annak, hogy a tőkét, forrást és befektetőt kereső startupok be tudják magukat mutatni, és egy már tapasztalt inkubátorház támogatásával képesek legyenek haladni (beépített „kézfogó chatbot" vezetésével, titoktartási megállapodással - NDA) ebben a közegben. A másik fontos szempont, hogy a tőzsde zuhanása közben a tőkések, akik a korlátozások miatt nem tudnak cégeket fogadni, új helyet keresnek a pénzüknek. Tapasztalataink szerint szívesen fektetnek kifejezetten a válságból való kilábalást szolgáló ötletekbe, mert azok várhatóan a jövőben is prosperálnak majd. Előnyben részesítik a portfóliókat, hiszen a diverzifikáció miatt itt kisebb a kockázat mint egy-egy cég esetében. Ezért fontos a minősített, inkubált szűrő, a standard projektek gyors megismerése és a szükséges információk elérése. Így épül fel a tőkebefektetési showroom.

 

Mit várhatnak az EMVITIS-től a jelentkezők?

A fentiek alapján, a cégeiket feltöltő jelentkezők abban bízhatnak, hogy – egy hamarosan egyre nagyobb és diverzifikáltabb portfólió egy elemeként – igényük esetén mentorált módon támogatva, be tudják mutatni magukat a tőkepiacok felé, és ezzel minden eddiginél nagyobb eséllyel és hatékonysággal juthatnak befektetéshez.

 

Milyen feltételeknek kell megfelelnie a jelentkező startupoknak?

Először a formai és tartalmi prezentálhatóságra való alkalmasságukat vizsgáljuk a chatbotba programozott sablon alapján. Ezen a folyamaton végig kell haladnia annak, aki fel szeretne kerülni a piactérre. Ezután egy nívós szakmai csapat előszűrőjén is át kell mennie a jelentkező startupnak – mind tematikus, mind “befektetésre ajánlhatósági” szempontból. A témákat tekintve fontos még, hogy nem engedünk be bárkit: smart city, fenntartható fejlődés vagy egészségügyi szektort érintő projekteket és cégeket várunk.

 

Miért csak ezeket a szektorokat érintő okos alkalmazásokról szóló ötleteket várják a startupoktól?

Röviden: mert ezek azok, amelyek most a fennmaradást, később a kilábalást támogatják. 

Olyan témákat keresünk, amelyek mind a mostani vírushelyzetben való túlélést, mind a gyors kilábalást, mind a válság utáni új gazdasági rendben való sikeres és versenyképes fennmaradást támogatják. 

A portfólió valójában egy social responsible investment (SRI) cél-fund is lesz, társadalmilag felelős befektetőket várunk, így a cél-témáknak is ilyeneknek kell lennie. Az egész társadalomra partnerként, "téglajegyes megoldással" kisbefektetőként tekintünk.

 

Úgy fogalmaztak, a céljuk, hogy a lehető legszélesebb körben részt vegyenek az ország újjáépítésében, aminek a részét képezné a Széchenyi-részvény. Ez pontosan hogy működne?

Az EMVITIS ezen része most még véglegesítés alatt áll. De a lényeg, hogy keresletet a kínálattal kapcsoljuk össze. Úgy fogalmaznék, hogy magyart a magyartól vegyél, aki emiatt tud termelni neked. Így a hazai nagy befektetők, és majd később a lakosság arra ad pénzt, ami pénzt termel neki, így közös érdekük lesz, hogy a magyar innovációból sikeres termék váljon. Szerintünk már maga a showroom-modell is nemzetközileg átvehető minta lehet.

Technikailag vagy egy NyRt.-t kell mielőbb felépítenünk, vagy valamilyen közösségi finanszírozással, donációs crowdfunding transzformációval kell megoldanunk a kisbefektetők részére is a tulajdonba kerülési lehetőséget és a hozzáférést. Az biztos, hogy egyes cégekbe, de több portfólióba, illetve a teljes EMVITIS csomagba is lehet majd befektetni, és abban részesedést vásárolni.

 

Szükség van-e bárminemű állami szerepvállalásra?

Az államtól a koncepció elfogadását, társadalmi marketingjét várjuk első körben, de természetesen szívesen látnánk a tulajdonostársaink között is valamelyik állami tőkealapot, vagy bankot.

 

Mit tudnak kínálni a startupok az egészségügynek?

A jövőben nem, vagy legalábbis nem kizárólag az egészségügyi szektor lesz a legtöbb egészségügyi célú startup, illetve a szolgáltatásaik lehetséges felvásárlója, hanem a betegségprevencióra, egészségfejlesztésre orientáló magánszemélyek is a direkt vevők közé lépnek majd. A digitalizációval ez a lehetőség még nagyobb súlyt kap. Átalakítva az orvos-látogatások, orvos-beteg kapcsolatok teljes körét.

 

Tudhatunk-e már valamit a beérkező projektekről?

Három kiemelkedőnek minősített projekt került be a showroom-ba eddig, illetve számos projekt áll elbírálás alatt az előszobában. Körülbelül 10-15 projekt kerülhet fel egy héten belül, a cél mielőbb elérni a több tízes, vagy a százas méretet, hogy már portfólióként is relevanciával bírjunk.

A bent lévő cégek egyike személyre szabott vitaminkészítménnyel, egyénre szabottan adagolva, online és automatikus készlet-utánrendeléssel segítené például a felhasználót az immunállapot-megerősítésében. Egy másik a fizikai beavatkozásig teljesen kiváltaná az orvosi rendelők látogatásának igényét. Jelenleg is feltöltés alatt áll egy olyan startup, amely egy adalékanyagot fejlesztett ki, ami eltűnő színjelzéssel mutatja meg, hogy helyesen sikerült-e fertőtleníteni a kezünket.

 

Az Európai Unióban, és Magyarországon is több támogatási program segítené az egészségügyi startupokat. Milyenek a kilátásaik?

Az orvosi eszközök és gyógyszerek K+F költségigénye, és kísérleti protokollja miatt, kevéssé hiszek abban, hogy a “mezei” startup-ok itt érdemi áttörést tudnának elérni. Abban viszont nagyon is, hogy a gyógyszerekre, mint termékekre való igény jelentősen csökkenhet már a közeljövőben is, és az emberek inkább a prevencióra költenek majd, ahol viszont már jelentős tere nyílik az új ötleteknek. Emiatt is támogatja a Virtuális Egészségközpont az EMVITIS-t, amelynek alapcélja, hogy a betegágyig el se jusson az egyén, sőt lehetőség szerint a betegséget, mint állapotot is előzzük meg.

Persze Brüsszel, meg a nagy gyógyszergyárak óriási összegeket költenek majd vakcina-kutatásra és oltások kifejlesztésére, de ez nem is klasszikusan a startupok világa. Ők ehhez kiegészítő eszközöket, okos kommunikációs és jelzőrendszereket tudnak majd hozzátenni, illetve az egészségügyi rendszer átalakításának támogatásában foglalhatnak majd el vezető szerepet.

 

Ön szerint sikerülhet-e most a startupok áttörése?

Ha nem hinnénk benne, nem kezdtünk volna bele a piactérbe. Ugyanakkor az biztos, hogy most egy különösen gyilkos és versenyző környezetben kell majd helyt állnia minden startup-nak, hiszen az utóbbi évek forrásbősége a válsággal véget ér. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy minden lehetséges vevőhöz eljusson egy–egy startup bemutatkozó anyaga, és a vállalkozás jelezze, hogy létezik és partnerre vár. Másrészt, ahogy már mondtam, az is erősítheti azt, hogy velünk “jó lóra” tesz a startupper, hogy egyre több tőkebefektető inkább portfóliót keres majd mint 1-1 projektet, hogy ezzel is csökkentse a kockázatát.